A németországi Bremerhavenben lévő Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet két kutatója az elevenszülő anyaangolnát tanulmányozta. Az északi Wadden-tengerben élő halak nyáron nagyjából 20 Celsius-fokos vízben érzik jól magukat, de egy forró nyár után, amikor a vízhőmérséklet 25 fokra emelkedett, a halállomány szinte teljesen kipusztult.
Nem keresnek más környezetet
A halak laboratóriumi vizsgálata után Hans Pörtner és Rainer Knust rájött, hogy az állatok szív- és érrendszere mondta föl a szolgálatot. Mivel a halak anyagcseréje magasabb hőmérsékleten felgyorsul, több oxigénre van szükségük, de a szívük nem tud olyan gyorsan vért pumpálni, hogy ezt az igényt kielégítse – írja a National Geographic Online.
Minden fajra jellemző az a hőmérséklet-tartomány, amelyen belül kényelmesen tud lélegezni, és a Wadden-tenger anyaangolnái esetében a vízhőmérséklet átlépte e tartomány felső határát. A halak nem szívesen távolodnak el túl messzire a természetes élőhelyüktől, így nem valószínű, hogy északra úsznának a hűvösebb vizekbe. A másik lehetőség viszont csak a fulladásos halál.
Minden fajra érvényes
Először a faj legnagyobb egyedei pusztulnak el, mondja Pörtner, mivel egy nagyobb állatban több energiát fogyaszt a vérben oldott oxigén keringetése is, mint egy kisebben. A helyzetet tovább rontja, hogy a melegebb víz kevesebb oldott gázt, így oxigént tartalmaz. Ráadásul a melegebb időszakok valószínűleg gyakoribbak lesznek a jövőben. A Wadden-tenger például 1,13 Celsius-fokot melegedett az elmúlt 40 évben.
A kutatók meg vannak győződve arról, hogy a jelenség sok más halfaj létszámának hanyatlását is előidézi. Az anyaangolnák talán hosszabb idő alatt képesek lennének alkalmazkodni, de a globális fölmelegedés jelenlegi sebessége nem teszi ezt lehetővé – véli Pörtner.
