Válság ide vagy oda, kellő távolságból szemlélve úgy tűnik, mintha a magyar lakáspiacot érintetlenül hagyta volna az. Az eladók nem engednek az árból, és vevő is akad, amíg a más befektetésből “kimentett pénzt” lakásba fekteti az, aki úgy véli, hogy az ingatlan hosszabb távon mégis biztonságos és hasznot hozó invesztíció – mondta a szakmai szövetség elnöke.
Tapasztalatai szerint megnőtt a készpénzes vásárlások aránya az ingatlanpiacon. ami azt jelzi, hogy a megtakarítások menedéke az ingatlan, ezen belül is a lakás lett. A másik oldalon viszont jelzi azt is, hogy nem lehet hitelhez jutni. Az a bank, amely még folyósít deviza hitelt, magas felárral teszi, bár ez a kölcsön még mindig olcsóbb a forintban kínáltnál. Ez utóbbiból az államilag támogatott csordogál még, de egyre vékonyabb sugárban, az emberek ugyanis félnek eladósodni – tette hozzá a szakember.
Mehrli Péter saját ingatlan értékelő cége, az EURO-IMMO Expert Kft. példájára hivatkozott: a bankok megrendelése – a használt lakások értékbecslésére – 50-60 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ami még intő jel, hogy a bankok elkezdték csomagokba rendezni a nem fizető adósoktól visszavett lakásokat.
Ezek a lakások – az értékesítő cégeken keresztül – piacra kerülnek 2009-ben, és a kínálat növekedésével a használt lakások árai esni kezdenek, azok pedig kikényszerítik az új lakások áresését is. Új fejlesztésekbe nem sokan kezdenek, lakni viszont kell, így aki befektetési céllal vásárolt lakást, az vélhetően könnyebben tudja azt kiadni, de a bérleti díjak is esni fognak, vagy jobb esetben megmaradnak a mai szinten.
Az ideális az lenne, ha az önkormányzatok tudnák megvásárolni a fizetni nem tudó lakáshitelesek otthonait, mert akkor a család benne maradhatna abban, igaz bérlőként. Ebben a helyzetben viszont az önkormányzatok sem dúskálnak a pénzben, így kicsi az esély arra, hogy a bérlakásaik számát növelni tudnák. Az új helyzet hozadéka legfeljebb az lehet, hogy többen gondolják majd úgy: bérlakásban is lehet élni.
Az idén mindenképpen kevesebb lakás épül majd, a tavalyi mintegy 30 ezernél – mondta az elnök. Becslésbe nem bocsátkozott, mivel a fejlesztők is kivárnak. Mindössze az látszik, hogy a startra kész – előkészített – beruházások nem indulnak el. A saját erős kivitelezésben látott egy kiskaput Mehrli Péter: ha az építőipar is elbocsátásokra kényszerül, akkor – főleg vidéken – visszatérhet a pár szakemberrel megerősített kaláka-építés. Ez azonban csak fékezni tudja a lakásépítés csökkenését.
Az irodapiacról annyit mondott a szakmai szövetség elnöke, hogy a 2009-2010-re prognosztizált 300 ezer négyzetméternyi új A-kategóriás irodát el kell felejteni. Irodaház építésébe csak az kezd, akinek saját tőkéje van erre, de annak is kalkulálnia kell a jelenlegi 13 százaléknál magasabb kihasználatlansági rátával.
A logisztikai beruházások folytatása pedig azért kétséges, mivel ha csökken a fogyasztás, a kiskereskedelem nem igényel annyi árut. A várható bruttó hazai termék (GDP) csökkenés pedig együtt jár azzal, hogy a termelő cégek is kevesebb logisztikai szolgáltatást igényelnek.
A kereskedelmi ingatlanok piacán az volt az elfogadott nézet, hogy Magyarországon még nem fejeződött be az üzletközpontok építése. Egy időre most mégis befejeződik, mint ahogy megáll az üdülő (szálláshely) építés is. Ha csökken a jövedelem, először a hétvégi pihenésről és a hosszabb üdülésről mondanak le a családok.
