Élet-Stílus

A támogatott energia kora lejárt

admin
admin

2008. 12. 29. 06:30

Nemcsak a hagyományos energia, de a támogatott energia kora is lejárt, a jövő nagy kérdései a szigetelés és az energiahatékonyság lesz – nyilatkozta lapunknak Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója. Hatrészes interjúsorozatunkban hat hazai zöldszervezet vezetőjét kérdeztük munkájukról, eredményeikről és a közeli jövőről.

Ámon Ada közgazdász, 15 éve dolgozik az Energia Klubnál, és tíz éve vezeti a szervezetet. Munkájának célja az energetikai szektorban mozgó óriási tökét „néhány fokkal elfordítani”. Más szóval irtózatos összeget emészt fel a hagyományos energiahordozók használata és támogatása.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója

Más szerkezetben befektetve ez a pénz akár csökkenthető is lehetne. Természetesen egy ilyen tőkeigényes, évtizedek alatt kiépült infrastruktúra átalakítása nagy erőfeszítést igényel, de hosszú távon a fenntartható energiagazdálkodás irányába mozdulna. Erről már ma kell gondoskodnunk, mert sok időt igénylő folyamat.

Hogyan vélekednek az atomenergiáról?

Sokan azt hiszik, az Energia Klub zsigerből antinukleáris. Ez nem igaz. Logikus, természettudományos és gazdasági érveket sorolunk fel az atomenergia ellen, nem érzelmileg állunk a kérdéshez. Az egyik leglényegesebb elem ezek közül a kockázat: a 2003-as paksi üzemzavarkor egyetlen lépésre voltunk egy baleset bekövetkezésének lehetőségétől: még egy nem várt tényező és tragédia történhetett volna.

Senki nem tudja, mit tegyünk a nagy aktivitású atomhulladékkal, hol tárolhatjuk biztonságosan több százezer évig. Tisztázni kellene azt is, hogy mennyibe kerül egy új erőmű létesítése a magyar adófizetők számára, esetleg hol lehetne hatékonyabban elkölteni az erre szánt pénzt.

Ön melyik energiaforrásban látja a jövőt?

Itt semmit nem emelnék ki. A jövő az energiahatékonyság, az ebben rejlő potenciál: az összmagyar energiafogyasztás 30 százaléka ugyanis megspórolható lenne. Ez azt jelenti, hogy megfelelő átalakításokkal egyharmaddal kevesebb energiával megoldható lenne a jelenlegi konfortfokozat fenntartása, egyben csökkenne a külső energiaforrásoktól való függésünk. Természetesen ez is beruházást igényel, és közben persze elkezdhetünk gondolkodni azon is, hogy mik legyenek az alacsonyabb energiaigényt kielégítő új energiaforrások.

Mikor és milyen ütemben válthatják fel az alternatív energiaforrások a hagyományosakat?

A megújuló energiaforrások is csak akkor gazdaságosak, és akkor működnek jól, ha hatékonyan használjuk fel őket. Egy rosszul szigetelt ház tetejére napkollektorból is kétszer annyi kell, mint ahogy gázból is dupla mennyiséget „fogyaszt”. Első tehát a hatékonyság, és ha elég a „fele”, a beruházás is hamarabb térül meg. Ma már érdemes a megújulókba fektetni, a biomassza, a geotermikus és a szélenergia versenyképes a hagyományos energiával szemben. Ha egy erőmű 23 forint/kWh alatt tud termelni, már megéri a váltás.

Ön szerint mi a legsürgetőbb kérdés 2009-ben?

Azt kell kommunikálnunk, hogy nemcsak a hagyományos energia kora járt le, hanem a támogatott energiáé is. Mindenkinek magának kell leszorítania a költségeit, és minél előbb áldoz pénzt az energiahatékonyságra, annál hamarabb térül meg a befektetése. Ezt szolgálja az Energia Klub Lakcímke-kampánya, és ebben kellene élen járnia az állami intézményeknek is: a hatékonyabb állam nemcsak attól hatékony, hogy egy helyen intézhetjük az ügyeket, hanem hogy hatékonyan használják az energiát.

A Lakcímke-kampány (forrás: Energia Klub)

A Lakcímke-kampány (forrás: Energia Klub)

De legyen ez szempont az új építkezéseknél is, ahol a jövő két legfontosabb kérdése a szigetelés és az energiahatékonyság. Sok minden múlik rajtunk, fogyasztókon is, hiszen mi ülünk a „vezeték másik végén”.

Mi volt ön szerint a 2008-as év környezetvédelmi szempontból legjelentősebb pozitív eseménye Magyarországon és a világban?

Bár sok sebből vérzik, Magyarországon mindenképpen eredmény az épületek energetikai tanúsításának bevezetése. A nemzetközi porondon Obama megválasztása, akitől végre klímabarát politikát várunk.

És ugyanez negatív előjellel?

Az unió – a válsággal magyarázva – visszavett klímatörekvéseiből, korábbi ígéreteikhez mérten felpuhították a célokat. Magyarországon negatívumként kell említeni a Mátrai erőmű bővítésének tervét, de ide sorolhatjuk a nemzeti kiosztási tervvel való trükközést és az energiatanúsítvánnyal kapcsolatos szabályozások szabotálását.

Mi az, ami elmaradt ebben az évben, pedig fontos, sürgős intézkedés lett volna?

Az energiahatékonyság növeléséhez szükséges szabályozók bevezetését uniós szinten hosszú ideje negligálják, miközben a gázfogyasztást hatalmas összeggel támogatják. Ezt a kérdést nem lehet sokáig asztal alá söpörni.

Milyennek ítéli a hivatalos magyar zöldpolitikát, és mit vár tőle a közeljövőben?

Zöldhullám

Olvassa a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogját a FigyelőNeten!

Tragikus, erőtlen, alapvetően PR-típusú. Általánosságban a politikusok retorikája sokat javult az utóbbi időben, ügyesen rakosgatják egymás után a szavakat, mint környezetvédelem, klímaváltozás, megújuló energia. Kérdéses viszont, hogy emögött mennyi a tartalom, de remélem, hogy a szavak előbb-utóbb leszivárognak a tettekig.

Önök vállalkoznának-e a felkészültségük összemérésére a többi szervezettel egy környezeti vetélkedőben?

Az energetika sok szempontból speciális terület, kicsit más dimenzióban mozgunk, mint a környezetvédelmi szervezetek. Ennek ellenére természetesen elfogadnánk a kihívást.

Jelölje a tízes skálán, hogy mely környezeti tényező védelmében mennyire érzik magukat hivatottnak (Föld – víz – levegő – bioszféra)

Az Energia Klub összes tevékenysége az éghajlat védelmét szolgálja: ott voltunk például a nemrég zajlott poznani klímacsúcson, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások népszerűsítése, a fenntarthatóság energiapolitikába való becsempészése… Az éghajlatváltozás a fenti környezeti elemek mindegyikét komolyan veszélyezteti. Ilyen formán az Energia Klub mind a négy környezeti elem védelmében egyenlően és magas szinten fejti ki tevékenységét, megfejelve az ötödik elemmel: a klímával.

Az akciónak, vagy a „politikus viselkedésnek” van-e több értelme?

Ebben nem foglalok állást, mindkettő hasznos, egymást kiegészítik. Az Energia Klub tudatosan választotta a politikus hozzáállást: mi ebben vagyunk jók, mások az akciókban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.