Élet-Stílus

Kisragadozók garázdálkodnak Budapesten

admin
admin

2008. 12. 02. 06:30

Napjainkban a Föld felszínének több, mint 4 százalékát borítják az emberi települések: az utak, mezőgazdasági földterületek és egyéb, szintén emberi célra átalakított területek tovább csökkentik a természetes élőhelyeket. Ugyanakkor a természetesnek mondható élőhelyek is egyre inkább emberi befolyás alá kerülnek, elveszítve érintetlenségüket. Az emberek többsége ma már városokban lakik, a mesterséges területek térhódítása a természet kárára fokozódik.

A legtöbb európai városban ugyanakkor sok zöldfelület van, magánkertek, belvárosi közparkok, sportpályák, temetők, parlagon hagyott iparterületek kínálnak speciális életteret az élőlényeknek. A városok külterülete pedig egyenesen ideális élőhely, itt sokszor a magánkertek összeérnek az agrárzónával és a természetes területekkel. Átmenetet képezve a két környezet között szinte a városba tereli az állatokat folyosóként működve.

Mozgásérzékelő kamerával készített felvétel a Vadvilág Megőrzési Intézet környékén élő nyestről

Mozgásérzékelő kamerával készített felvétel a Vadvilág Megőrzési Intézet környékén élő nyestről

Élnek a lehetőséggel

A lakott területeken a természetes környezettől eltérően sajátságos energiavonalak húzódnak (hő, hang), melyekhez nem minden faj tud alkalmazkodni. Így az emberi környezetek csak egyes jól alkalmazkodó, tág tűrésű állatok számára biztosíthatnak élő-, és búvóhelyet, az érzékeny fajok így az egyre fogyó, egyre jobban feldarabolódó természetes területre szorulnak.

A könnyen alkalmazkodó fajok számára viszont a városok nyújtotta sajátságos élőhelyek és az ember által teremtett új táplálékforrások kifejezetten vonzóak, sok faj él is a lehetőséggel és beköltözik.

Betegséget terjeszthetnek

Míg Amerikában elsősorban növényevők kezdték meghódítani a városi élőhelyeket, Magyarországon inkább a ragadozók egyre nagyobb városi elterjedése figyelhető meg. E fajok közül lakott területeinken menyétet, görényt és rókát is megfigyelhetünk, de leggyakoribbnak, már-már közönségesnek mindenképpen a nyest számít. Mára valószínűleg nincs olyan települése az országnak, ahol a nyest ne fordulna elő.

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy ezek a ragadozók nemcsak zsákmányszerzés céljából keresik fel az emberi környezetet, hanem letelepednek, teljes életüket ott élik le és szaporodnak is. Egyúttal fel kell készülni az új jelenség kezelésére is, mert a városban garázdálkodó ragadozók jelentős károkat okozhatnak és betegségeket is terjeszthetnek.

A nyest által okozott károk egy része ismert, sokan talán már tapasztalták is közelebbről egy-egy megrágott vezeték, megbontott tetőszigetelés, esetleg padláson gyűlő furcsa hulladékkupacok képében. Ezek a károk nemcsak anyagi vonatkozásukat tekintve okozhatnak bosszúságot, hanem egészségügyi szempontból is aggasztóak lehetnek.

Horvát pénz és magyar női név

A nyest és nyusztbőr a 14-17. században olyan érték volt, hogy az Északkelet-Kárpátokban, Horvátországban és Szlavóniában adóztak is vele. Az oroszok régebben az eladó leányt kunkanak „nyestecskének” nevezték. A horvát nyestadó neve „kunovia” volt, a „kuna” pénzegység jelentése pedig nyest. Ha a kedves olvasó kezébe akad egy egykunás érme, láthatja, hogy az írás oldalon ott van a nyest, önmaga történelmi jelentőségének emlékét őrizve.

Az értékes prém miatt a nyestvadászok képesek voltak tél idején a hóban 10-25 km-en át is nyomon követni a nyestet és a nyusztot. Magyarországon a 13–14. században a Neste és Nusz női neveink a nyest és nyuszt szónak feleltek meg. Ma már nemcsak hogy odalett ez a nagy „becs” de leginkább bosszankodunk, ha a nyest nem túl szerény jelenlétével megtiszteli hajlékunkat, esetleg autónkat.

Hívatlan szomszédok

A nyestet valószínűleg nem elsősorban a könnyen elérhető táplálékforrások (szemét, állateledelek, baromfi) vonzották a városba, hanem a sajátságos búvóhelyek. Természetes élőhelyén kisebb barlangréseket, odvas fákat választ búvóhelyéül, ezek csökkenése és egyúttal a helyenként valóban könnyebben elérhető táplálékok együttesen csábították az emberlakta településekbe.

Egy-egy elhagyatott, lakatlan ház, melléképület, padlás vonzó, tágas, kényelmes és persze télen melegebb búvóhelyet jelent, nem is beszélve a szinte házhoz jövő táplálékról. A nyest valószínűleg már évtizedek óta lakótársunkká vált, azonban az építkezési technológiák és szokások változásával érzékenyebbekké is váltunk a lakásunkba, házunkba költöző hívatlan szomszédokra.

Egy magasépítésű, nyeregtetős öreg ház, semmire nem használt üres padlásán megjelenő nyestet a vastag és tömör födém miatt a legtöbbször nem is észleljük, kártétele maximum egy-két cserép félretolásából származik, ami könnyedén helyrehozható. Akkor azonban amikor ez a padlás beépül és a nyest a gipszkarton és a tetőszerkezet között továbbra is megtalálja búvóhelyét, az állat szinte már a lakásunkban van. Érezhetjük szagát, észlelhetjük minden mozdulatát anélkül, hogy bármit tehetnénk, hiszen a gipszkartonrendszertől a tetőhöz már hozzá sem férünk.

Nincs rá törvény

Ahhoz, hogy a kártétel ellen védekezni tudjunk, első lépésként minél jobban meg kellene ismerni eme új városlakót. A városba költöző vadfajok által okozott károk és konfliktusok kezelésére nincs recept, ugyanis a természetvédelmi törvényben nincs arra vonatkozó rész, hogy mi történik, ha az ember és vadállat élőhelye egybeesik. És sajnos a vadászati törvényben sincs tisztázva a városban megjelenő állatok kezelési lehetősége.

Észak-Amerikában figyeltek fel először a városba költöző vadak okozta konfliktusok fontosságára és arra, hogy a problémát kezelni kell. 1967-ben rendezték meg az Egyesült Államokban az első, vadgazdálkodó szakembereknek szánt konferenciát, amely kifejezetten a városi vadgazdálkodás és élőhelyfejlesztés témakörével foglalkozott.

Városi vadgazdálkodás

Mára már önálló tudományként és gazdasági tevékenységként ismerik a városi vadgazdálkodást. A városi élőhely fejlesztése komoly programmá nőtt, könyvek, publicisztikák jelentek meg, amelyek a témáról. Ez a speciális tudományág, a városi vadgazdálkodás Magyarországon még gyerekcipőben jár. A felsőoktatásban egyedülálló módon, elsőként a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetében vezették be önálló tantárgyként.

A szakemberek fontosnak tartják az oktatással is felhívni az emberek figyelmét saját felelősségükre: az esetek többségében ugyanis a városba költöző fajok által okozott konfliktusokat meg lehet előzni megfelelő tájékoztatással, odafigyeléssel, a vonzó tényezők, (szemetelés, állateledel kint hagyása, stb.) megszűntetésével.

Szerzők: Szőcs Emese és Heltai Miklós, Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet

segítségre várnak


Ide kattintva megtekintheti a Mancs-Rancs Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.


Ide kattintva megtekintheti a Tappancs Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.


Ide kattintva megtekintheti a Mentsvár Alapítványtól örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.


Ide kattintva megtekintheti a Biatorbágy és Vidéke Állatvédő Egyesülettől örökbe fogadható ebeket. Három kutyáról helyeztünk el képeket, rövid ismertetőt, “adatbázisunk” hétről hétre frissül.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.