Élet-Stílus

Hiány és túlkínálat

admin
admin

2008. 11. 24. 08:00

A reálgazdaságra is kiterjedő pénzügyi válság alaposan átrendezheti a hazai informatikai munkaerőpiacot. Akik elveszítik munkahelyüket, azoknak speciális tudással kell felvértezniük magukat, hogy újra állást találjanak.

Amikor Fóti Marcell, a Netacademia informatikai oktatóközpont ügyvezetője októberben tárgyalást egyeztetett egy magyar építőipari nagyvállalat informatikai vezetőjével képzés témakörben, még egyikük sem sejtette, hogy másnapra a cég teljes informatikai részlege megszűnik. Pár nappal később – a magyarországi bankközi hitelezés leállása után – pedig maga a cég is lehúzta a rolót.

Mint a példából is látszik, a globális hitelválság a hazai építőipari vállalkozásokat sem kíméli. A megszorításoknak ezen a területen is először az informatika eshet áldozatul. Fóti Marcell ugyanakkor optimista. „Noha az a meggyőződésem, hogy válság témakörben éppen hogy senki nem tud semmit jósolni, tapasztalatom szerint a kis- és középvállalatok megszorítások idején nem feltétlenül az oktatáson spórolnak” – mondja Fóti, aki szerint állítására közvetett bizonyíték, hogy cégük az elmúlt két-három évben, éppen a kormányzati megszorítások idején virágzott fel igazán (és nem a kormányzati megrendeléseknek köszönhetően). Ebből következik, hogy szerinte a vállalatok válság idején inkább a dologi kiadásokat kurtítják meg. Vagyis leállítják a bútorbeszerzést, az üzleti utazásokat, az IT-szaktanácsadó foglalkoztatását, az utazási csekkeket, a memóriabővítést, az üdítőital-költségeket.

Fazakas András: A navigációs területen óriási fejlődés van.

Fazakas András: A navigációs területen óriási fejlődés van.

MIT HOZ A JÖVŐ?
Fóti az informatikai tréningpiac várható kilátásairól szólva Sam Walton, a Wal-Mart alapító-tulajdonosának mondását idézi. „Hallottam erről a recesszió dologról, de úgy döntöttem, hogy nem veszek részt benne” – érzékelteti a várakozások valóságot alakító szerepét az ügyvezető. Bár az oktatás szezonális, a cég nem módosítja profitvárakozásait, és nem is terveznek radikális költségcsökkentést. Az informatikai képzések területén nálunk most különösen a tréningek pörögnek, az októberi megrendelés-állomány az éves forgalom harmadát produkálja. Sőt, Fóti arra számít, hogy a válság mindenkit a hatékonyabb működés felé fog tolni. Kevesebb, de jobban képzett ember fogja végezni ugyanazt a munkát. Az oktatási költség pedig olyasmi lesz, mint a végkielégítés; egyfajta átszervezéssel járó költség.

Fazakas András, a Nav N Go ügyvezetője szerint jövőre általában nehezebb idők várnak az informatikai cégekre. „A tényszerű adatokon túl morális bizalmi válság is van a piacon, amely úgy működik, mint az önmagát beteljesítő jóslat” – mondja az ügyvezető, aki azt reméli, hogy a piaci hangulat minél előbb visszazökken a normális kerékvágásba. A válság ugyanakkor kevésbé érinti a navigációs készülékek területén piacvezető céget. „Szerencsénkre a navigációs területen óriási fejlődés van. Az ügyfelek rendben fizetnek, a piac folyamatosan bővül. Ha recesszió lesz, az maximum termeléscsökkenéssel járhat cégünknél” – mondja az ügyvezető, aki szerint válság idején felértékelődik egy vállalat transzparens működése, megfelelő szervezeti kultúrája, illetve ésszerű gazdálkodása. A külföldre dolgozó céget még a forintárfolyam ingadozása sem térítette el a masszív növekedési pályáról.

Fóti úgy véli: a válságnak érdekes módon inkább következménye lehet a marketingköltségek megugrása – IT-területen is. „A marketing nem költés, hanem befektetés. A potenciális ügyfelekért kisebb a versengés, ezért könnyebb a megnyerésük” – mondja az ügyvezető, aki szerint recesszió esetén menthetetlenül visszaesik a fogyasztás. Ám egy jó marketinges erre azt mondja: igen, visszaesik a fogyasztás, de valamennyi mégis megmarad, és az meg legyen az enyém! Ennek alapján a marketingeseknek kincsesbánya lehet a recesszió.

Fóti Marcell: A válság mindenkit a hatékonyabb működés felé fog tolni. Kevesebb, de jobban képzett ember fogja végezni ugyanazt a munkát.

Fóti Marcell: A válság mindenkit a hatékonyabb működés felé fog tolni. Kevesebb, de jobban képzett ember fogja végezni ugyanazt a munkát.

SPECIÁLIS TUDÁS
Mielőtt kiderülne, hogy a válság igazából egyáltalán nem is érinti negatívan a hazai informatikai cégeket, nem árt felidézni a munkaerő-piaci előrejelzéseket. Amíg a Munkaügyi Minisztérium mintegy 40–50 ezer új munkanélkülivel számol, a Gazdaságkutató Intézet (GKI Zrt.) szerint a foglalkoztatottak 3 százaléka, mintegy 100–120 ezer ember veszítheti el állását. Nyilvánvaló, hogy az általános visszaesés alól az informatika sem tudja kivonni magát.

Becslések szerint mintegy nyolcvanezer informatikai szakember dolgozik Magyarországon, de ebbe a kis cégek rendszergazdái is beletartoznak. Ennek alapján mintegy 2400 informatikus állása lehet veszélyben. Fóti Marcell úgy véli: bár az IT-szektor közvetlenül nem tartozik a veszélyeztetett ágazatok közé – mint amilyen az autó- és gépipar, az építőipar, a kiskereskedelem, az elektronika, a sport és a turizmus –, ha egy cégnél elbocsátásokra kerül sor, bármi megtörténhet. Főként az ipari terméket exportra szállító vállalatok IT-munkatársai lehetnek kitéve az elbocsátás lehetőségének. „Azok, akik kevésbé képzettek, és elveszítik az állásukat, alighanem speciális tudással kell felvértezniük magukat, hogy újra állást találjanak” – mondja az ügyvezető. Kérdés, hogy a munka nélküli informatikusok miből fogják kifizetni a mintegy 1,5 millió forintot, amibe egy nemzetközi képesítést nyújtó, 240 órás informatikai képzés kerül?

A high-tech terméket világpiacra gyártó informatikai cégeknél nem lesz leépítés, legfeljebb lassabb létszámnövekedés. A Nav N Gónál két év alatt 60-ról 240 főre nőtt a létszám. Főleg magasan kvalifikált programozókat és térképészeket kerestek. A válság becsült idejére – a következő két évre – nem készítenek munkaerő-piaci vészforgatókönyvet, de egészen biztosan lassabban fogják növelni a létszámot. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi területet erősítik.

TISZTULÁST HOZ A VÁLSÁG
A helyzetet bonyolítja, hogy amíg alacsonyan képzett informatikusokból jelenleg túlkínálat mutatkozik, addig hazánkban jelenleg több ezer jól képzett informatikus hiányzik a munkaerőpiacról. Az IDG elemző-, trend- és hatásvizsgáló cég friss munkaerő-piaci tanulmánya szerint 6000 képzett informatikusi állás betöltetlen. Fóti Marcell szerint az ide települő és itt működő multinacionális cégek speciális ismeretekkel rendelkező dolgozókat keresnek, ám belőlük nincs elég, mert kevés úgynevezett kemény informatikai képzettségű diákot bocsát ki a magyar oktatási rendszer. „Nem a színvonalat bántom, csak azt, hogy aki kijön az egyetemről, egyből továbbképzésre szorul” – mondja Fóti. A cégvezető szerint problémát okoz az is, hogy a kis- és közepes cégek alig oktatják, képzik tovább munkatársaikat, miközben a multiknál ez előírás. Ennek hátterében részben az is meghúzódhat, hogy informatikai oktatóközpontok gyakorlatilag csak Budapesten működnek.

Fazakas ezzel szemben úgy véli, hogy igenis van Magyarországon magas színvonalú szakembergárda, csak meg kell őket találni. Mivel a cég két évvel ezelőtti indulásakor nagyon érzékelhető volt a hiány, két megoldás közül választhattak. Vagy önálló hr-osztályt hoznak létre, akik célzott módon toborozzák a magasan képzett programozókat, „az elérhető legtöbbet a legrövidebb idő alatt”, vagy külső ügynökséget bíznak meg a munkával. Ők inkább az első utat választották. Az annak idején nagy feltűnést keltett álláshirdetést – amelyben a cég postafiókszámát egy matematikai feladvány tartalmazta – csak a legjobbak tudták megfejteni. A cégvezető tapasztalata szerint egyébként külföldön is nehéz jó embert találni. „Mivel az IT-piac globális, a munkaerő itthon tartására a versenyképes fizetés, a fiatalos munkakörnyezet, a rugalmas munkaidő, a projektekben gondolkodás a legalkalmasabb ösztönző” – mondja Fazakas, aki hozzáteszi: náluk annyira jók a munkafeltételek, hogy egy idő elteltével senki sem akar távmunkás lenni. A cégvezető véleménye szerint az idetelepülő szolgáltató központok továbbra is az olcsón megfizethető, tehetséges pályakezdőket fogják keresni. Aki kicsit többet tud – vagy több pénzt kér –, arra már nem lesz igény.

MENNYIT KERESHETNEK?
Európában egy pályakezdő programozó havi jövedelme jelenleg 3-4 ezer euró (750 ezer–1 millió forint) – plusz juttatások. A magyar fiatalok is eséllyel mozdulhatnak rá ilyen állásokra, feltéve, ha rendelkeznek az egyre inkább felértékelődő soft skillekkel: nyelvtudás, kiváló kommunikáció, csapatban gondolkodás, eredménycentrikusság. A Nav N Go egyébként már számos, az USA-ban, Angliában munkát vállaló kollégát csábított vissza. Az ügyvezető szerint Bojár Gábor informatikai egyeteme nagyon nagy lökést adhat a szakmának, de csak évek múlva, és elsősorban a külföldre kacsingató hallgatók profitálhatnak belőle, mivel az egyetem eleve a külföldi – USA – piacra képez informatikusokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.