Maga a pala lemezes szerkezetű, főleg üledékes kőzetek tengerparthoz közeli bepárlásával, esetleg összepréselődésével létrejött kőzet. Az így kialakult képződményben az időjárás változása következtében megmarad az eredeti kőzetrész és az évmilliók során feldúsult szervesanyagból származó olaj, földgáz, amely átjárja, átitatja a kőzettestet. Ez az olajpala – tudtuk meg Szőts Andrástól, a Magyar Bányászati Hivatal főosztályvezető-helyettesétől. A gyakorlatban egy zöldes-barnás színű „követ” kell elképzelni, amelyet igen látványosan akár meg is gyújthatunk.
Az Egyesült Államoknak már megéri
Minősége, azaz olajtartalma alapján három kategóriába sorolják. A gyenge minőségű olajpala tömegének 0,1-10 százaléka nyerhető ki kőolajként, a közepes minőségűből 10-20, míg a magas minőséget a 20-34 százalék jelenti. Ám a palában található anyag még korántsem kőolaj, hanem az úgynevezett kerogén. Ez egy szervesanyagban dús folyadék, amely a szénhidrogénné alakulás egyik fázisában van, a kitermelése után tehát még különböző kémiai eljárások szükségesek, hogy a kerogénból kőolaj legyen – mondja a szakértő.
FN-ingografika
Ezért az olajpala bányászata és feldolgozása jóval bonyolultabb és költségesebb eljárás, mint a hagyományos, azaz konvencionális olajtermelés. Ott ugyanis – nagyon leegyszerűsítve – csupán egy olajjal telt föld alatti „buborékot” kell megfúrni, majd a leeresztett csövön kivezetni az olajat. Az olajpala tulajdonságai és a készletek nagy része 100-150 éve ismertek, de a konvencionális olaj ára eddig nem indokolta a kitermelést.
Az energiahordozók drágulása, a technika fejlődése azonban mára gazdaságossá tette a jó minőségű olajpala kitermelését, például az USA több államában (Wyoming, Colorado). Bár a modern technológiával jócskán csökkenthető a bányászattal járó környezetterhelés, de még így is sokkal nagyobb szennyezéssel jár, mint a hagyományos olajé – hívja fel a figyelmet Szőts András.
A Molt nem érdekli
alginit
Az első hazai alginittelepet 1973-ban fedezték fel. A magas szervesanyag-tartalmú „kőzetféleség” 3-5 millió évvel ezelőtt keletkezett egykori vulkáni krátereket kitöltő tavakban és zárt tengeri lagúnákban. Az amerikai olajpalával mutatott hasonlósága miatt annak egyik típusának tekintik. Jelenleg a mezőgazdaságban hasznosítják.
Forrás: wikipedia.hu
Korábban csak a hatalmas környezeti pusztítással járó külszíni fejtés jöhetett volna szóba, mára azonban speciális fúrt kutak a legfontosabb műveletet már a föld alatt végzik el az olajpalán. A szakember szerint hazánk készleteiről a részletes kutatások hiánya miatt nem állnak rendelkezésre megbízhatóan becsült adatok, annyit tudunk biztosan, hogy körülbelül 120 millió tonna olajpala található Magyarországon.
A jelenlegi kutatási eredmények birtokában Szőts András nem akart találgatásokba bocsátkozni, hogy ennek a kőzettömegnek mennyi lehet az „olajtartalma”. A minták 0,5-4 százalékot mutatnak, de a jelenlegi kutatási eredményekből még semmiféle következtetést nem lehet levonni – hangsúlyozza a szakember. A magyarországi előfordulásokban ráadásul gyakoriak az algafélék, ezért is nevezik ezeket – az olajpalánál „értéktelenebb” kőzeteket – alginitnek.
Magyarországon egyébként évi 0,9 millió tonna konvencionális olajat hoznak felszínre, a készletek a jelenlegi kitermelés mellett körülbelül húsz évig tartanak ki, és folyamatosan kutatnak újabb készletek után.
Magyar olajpalát egyébként Gérce, Várkesző, Pula, Várpalota, Budajenő, Gálosfa, Petőfibánya települések határában, valamint a Mecsek és Borsod megye egyes részein találtak. Megkerestük a Molt is, hogy számon tartják-e hazánk olajpala-tartalékát, terveznek-e komolyabb kutatást. A szűkszavú válasz szerint a Mol nem tud olyan nagyságrendű olajpala előfordulásáról, amely komolyabb figyelmet érdemelne, jelenleg tehát nem foglalkoznak vele.
Átrendeződik az “olajtérkép”?
Az olajárak folyamatos emelkedése, az olajkészletek egyre nehezebb elérhetősége miatt Kanada olajhomokjának és az egyesült államokbeli Colorado olajpalájának költséges kinyerése többé már nem gazdasági nonszensz, hanem reális lehetőség, ami átírhatja a világ olajtérképét – közölte a WWF a The Co-operative Grouppal közös jelentésére hivatkozva. Kanada máris energia-nagyhatalomnak nevezi magát, azt állítva, hogy igazolt kőolajkészletei elérik a 174 milliárd hordót, amivel csak Szaúd-Arábia készletei mögött marad el. Az amerikai olajpala-tartalékokat 1500 milliárd hordóra becsülik, ebből az amerikai kormányzat szerint 800 milliárd ki is termelhető.
A nem hagyományos (konvencionális) olaj kinyerése azonban nem csupán megterheli a bolygó amúgy is kényes természeti egyensúlyát, hanem közelebb visz minket a klímakatasztrófához is. A nem konvencionális kőolaj kitermelésének módszerei ugyanis jóval energiaigényesebbek, mint a hagyományosé: az olajhomoké háromszor, az olajpaláé akár nyolcszor akkora szénkibocsátással jár. Emellett jelentős élőhelyeket veszélyeztet, komoly erdőirtást tesz szükségessé, és veszélyezteti a környék tőzeglápjait és vizes élőhelyeit – hívja fel a figyelmet a WWF.
