Euan G. Ritchie és Elizabeth E. Bolitho, az ausztrál James Cook Egyetem munkatársai számítógépes modellezés és három évig tartó terepi megfigyelés alapján próbálják megjósolni, miként hathat a hőmérséklet további emelkedése a következő fél évszázadban a kenguruk négy fajára – írja a National Geographic Online. Munkájuk során arra a megállapításra jutottak, hogy már fél Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés is csökkentheti a kenguruk elterjedési területét: két fokos emelkedés 48, hat fokos melegedés pedig 96 százalékkal csökkentené a kenguruk élőhelyének nagyságát.
Az antilopkenguru jövője a legbizonytalanabb
A kutatáshoz azokat a klímamodelleket vették alapul, amelyek szerint Észak-Ausztrália 0,4–2 Celsius-fokkal lesz melegebb 2030-ra és 2–6 Celsius-fokkal 2070-re. A klímaváltozás legjelentősebb hatásai nem szükségszerűen magukat az állatokat érintik, hanem az élőhelyüket, különösen az ott található vízmennyiséget. Ez fokozottan igaz Észak-Ausztráliában.
Ha a száraz évszakok forróbbakká és az esőzések még kiszámíthatatlanabbakká válnak, akkor az élőhelyekről elfogy a lelegelhető táplálék, és a víztároló lyukak kiszáradhatnak. Emiatt éhínség léphet föl és sikertelenné válik a szaporodás, a kevésbé mozgékony fajok a kiszáradásba pusztulhatnak bele – írják a szerzők. Noha a kengurufajok elég mozgékonyak ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hatására arrébb költözzenek, a növényzet és a terep, amelyhez alkalmazkodtak nem tud hasonló ütemben vándorolni
Legnagyobb veszély a nedves, trópusi éghajlathoz alkalmazkodott antilopkengurut fenyegeti. Ritchie és Bolitho tanulmánya szerint két Celsius fokos hőmérsékletemelkedés 89 százalékkal csökkentheti az elterjedési területét. Az esetleges hat fokos emelkedés teljesen eltörli a Föld felszínéről, mivel az antilopkenguru képtelen alkalmazkodni a száraz, füves pusztákhoz, amilyenek a hőmérsékletváltozás hatására valószínűleg létrejönnének.
