Forgatókönyv a gárda kialakulásáról

1967-ben egy kaliforniai történelemtanár, Ron Jones kísérletet vezényelt le a
Palo Altó-i Cubberley Gimnázium egyik osztályával. A nemzeti szocializmusról
tartott előadása során az egyik diákja olyan kérdéseket vetett fel, amelyekre
nem tudott válaszolni: „Hogy volt képes a német nép ignorálni a zsidó emberek
lemészárlását? Hogy voltak képesek a városlakók, vasutasok, tanárok, doktorok
azt állítani, hogy semmit se tudnak a koncentrációs táborokról és a tömeges
mészárlásokról? Hogy tudták azt mondani azok az emberek, akiknek a zsidó
szomszédjai, sőt barátai voltak, hogy nem voltak ott, amikor ezek a dolgok
történetek?”

Az ötödik napon le kellett állítani

Jones válasz helyett egy kísérletbe kezdett a diákjaival. Létrehozott
egy szigorú szabályokra épülő rezsimet az osztályban, amely korlátozta a
tanulók szabadságát és egységbe tömörítette őket. A mozgalomnak a Harmadik
hullám nevet adta. A diákok örömmel vállalták a feladattal járó
elkötelezettséget. A kísérlet, amely eredetileg csak egy napig tartott volna,
hamarosan az egész iskolában teret hódított. A kívülállókat kiközösítették, a
tagok elkezdtek kémkedni egymás után, s azokat a
diákokat, akik megtagadták a részvételt, megverték. Az ötödik napon Ron Jones
kénytelen volt leállítani a mozgalmat.

Gárdaalakulás lépésről lépésre



Ezt a döbbenetes eredménnyel záródott kísérletet dolgozza fel a most moziba
kerülő A Hullám című film, amely egy újabb csavart tesz a történetbe: az amerikai kisvárosi miliőből átteszi azt a ma Németországába. A gimnázium
tanára itt alakít ki egy mikrofasizmust. A film németországi sikerére jellemző,
hogy a bemutató hétvégéjén már a film a költségvetésének több mint felét
visszahozta.

A történetet egyébként először 1972-ben maga a
kísérletvezető írta meg Harmadik Hullám címmel, ebből tévéfilm is készült
1981-ben. E film alapján készült el Todd Strasser A Hullám című ifjúsági
regénye, amely néhány hete jelent meg magyarul.

A szerző a nyolcvanas évek elején lépésről lépésre leírja
azt, hogy fog a Magyar Gárda megalakulni 2007-ben – von párhuzamot a mai magyar
politikával Láng András, a könyv fordítója. Strasser pontosan megfogalmazza
azokat a jegyeket, identifikációs eszközöket – köszöntés, egyenruha, logó,
jelmondatok -, amelyek a Magyar Gárda, vagy egy ahhoz hasonló szerveződés létrejöttéhez
szükségesek. Láng a FigyelőNetnek kifejtette, hogy a kísérletben elhangzó
jelmondatok szinte szóról szóra megegyeznek a Magyar Gárda jelmondataival.

Regényesített változat

Nagyon jellemző az ilyen típusú szervezetekre a többiek
először kedves, majd később erőteljes, még később erőszakos verbuválása a mozgalomba.
A gárdához hasonló szervezetek, valamint a valamikori Nemzetiszocialista Párt,
vagy a Hitlerjugend fontos ismérve volt az a fajta elitista életérzés, amely
alapján kirekesztik a mozgalmon kívül állókat. Akárcsak a Hullám tagjai.

Téríteni kezdenek

Láng a fordítás során többször beszélt Tod Strasserrel, aki saját
elmondása alapján nem tett hozzá és nem ferdített el semmit az eredeti 1969-es
kísérletből. Persze a regény egy irodalmi alkotás, dramaturgiailag Strasser egy
kicsit besegített, hogy gördülékenyebb legyen a történet. A könyv fordítója
elismeri, hogy az amerikai ifjúsági regénynek megírt történet irodalmilag egy
kissé elnagyolt, főleg ami a regény zárását illeti, de maga a sztori kárpótolja
az olvasót.

A Hullám című film viszont kiváló feldolgozás. Természetesen itt is élt a
rendező a filmes dramaturgia eszköztárával, de ez még jobban megerősíti a
sztori mondanivalóját. Hátborzongatóan életszerű szereplőket találtak a diákok
megformálására, és a „vezér”, a tanár szerepére is.

Kezdetben minden rendben

Megdöbbentő, hogy a kísérlet kezdetben milyen látványosan pozitív irányba
mozdította el az osztály életét. A diákok, akik rendetlen, elkényeztetett
középosztálybeli német gyerekek, egyszerre csak elkezdenek viselkedni.
Felállnak, ha felszólítja a tanár őket, tisztességesen válaszolnak. Olyanfajta
motiváltság üti fel a fejét, aminek eredményeképp elkezdenek jobban tanulni,
részt vesznek a közösségi életben, a sportolók jobb eredményeket érnek el.
Kialakul a csapatszellem. Az ember a filmet nézve (vagy a könyvet olvasva) azon
kezd gondolkodni, mi ebben a rossz. Pedagógusok álma egy ilyen osztályközösség.

Ezek a pozitív folyamatok egy ponton azonban nagyon rossz felé fordulnak. Láng
szerint a fordulat ott következik be, amikor a Hullám tagjai elkezdik magukat magasabb rendűnek
érezni a többieknél. Elkezdik lenézni az általuk gyávának minősített
társaikat, akik nem hajlandók csatlakozni a mozgalomhoz. Először kevésbé, aztán
egyre erőszakosabban „téríteni” kezdenek a hullámosok. Egy idő után ez a dolog
elszabadul, és nemcsak a diákokban, hanem a tanárban is. Megtetszik neki a
vezérszerep, kicsúszik a kezéből az irányítás. Végül az ő fejét is „víz alá
kell tartaniuk” egyes diákoknak és a feleségének, hogy visszatérjen a
realitásokhoz.

A könyv végén minden jóra fordul, a diákok megértik, hogy a
kísérlet áldozatául estek, mindenki szépen hazamegy, az élet megy tovább. A
film tragédiába fordul, elviszik a tanárt, aki a rendőrautóban döbben rá, hogy mit tett, majd belenéz a kamerába. A
tekintete azt sugallja: mindez bárkivel, bármikor megeshet.