Élet-Stílus

Minisztériumból jött a WWF igazgatója

A környezetvédelem ügyét őszintén kell képviselni, nem lehet hamisan zöld szempontokra beruházásokat leállítani – interjú Magyar Gáborral, a WWF Magyarország igazgatójával, aki nem politizál, de több környezettudatosságot látna szívesen a pártok programjában.

Szeptember elsejétől Magyar Gábor vezeti a WWF Magyarország természetvédelmi szervezetet. Végzettsége szerint állatorvos, az állatorvostudomány kandidátusa. A Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal Természetmegőrzési főosztályának főosztályvezető-helyettese, egyben a Natura 2000 osztály vezetője volt.

Hosszú ideig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban dolgozott. Mi indokolta, hogy az állami szférát a civillel cserélje fel?

Erre azt szoktam mondani, hogy az embernek hétévente váltania kell, én 14 éve, 1994-től dolgoztam a minisztériumban, ami kétszer hét év, tehát eljött az idő. Komolyra fordítva a szót, úgy gondolom, hogy időről időre meg kell mérettetnünk magunkat, új feladatokat, kihívásokat kell keresnünk. A tárcánál a munkám olyan fázisba jutott, hogy már „favágásnak” éreztem, úgyhogy mindenképpen ki akartam magam próbálni egy másik területen. Az elmúlt tíz évben a Natura 2000 hálózat felállításával foglalkoztam: a hálózat sok munka és izzadság árán felállt. A működőképessé tétele lesz a második nagy kihívás, és választanom kellett, hogy ebbe is belevágom a fejszémet, vagy váltok, és megpályázom a WWF Magyarország igazgatói posztját. A civileket választottam.

Magyar Gábor (fotó: WWF)

Magyar Gábor (fotó: WWF)


Miért civilek, és miért éppen a WWF?

Nem volt kérdés, hogy továbbra is a természetvédelem területén akarok maradni. A WWF egyrészt sokkal szerteágazóbb tevékenységet folytat, mint amit a Natura 2000

A WWF

A WWF politikai pártoktól és világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet, amelynek fő célkitűzése az élővilág sokféleségének megőrzése, az erőforrások fenntartható módon történő hasznosítása és a környezetszennyezés csökkentése. A nemzetközi szervezet világszerte és itthon is elősegíti a természeti értékek és célok megismertetését, részt vesznek a fiatalok természetvédő szemléletének kialakításában. Természetvédelmi vizsgálatokat, kutatásokat és programokat kezdeményeznek, szerveznek, koordinálnak és hajtanak végre. Szaktanácsadással, szakmai tanulmányok elkészítésével segítik az állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek, valamint a gazdálkodók és magánszemélyek természetvédő munkáját. Más civilszervezetekkel együttműködve dolgoznak bolygónk, és kiemelten a Duna-Kárpátok ökológiai régió változatos élővilágának védelme érdekében.

forrás: WWF Magyarország

továbbvitele jelentett volna. Bár én alapvetően természetvédő vagyok, nagyon szimpatikus volt a WWF összetett gondolkodása, hogy programokat indít a klímaváltozással kapcsolatban éppúgy, mint a fajok és élőhelyek védelmében. A klímaváltozásnak ugyanis jelentős hatása lesz az emberi életre, de a természetes környezetünkre, az élővilágra is. Ez pedig már egy olyan összetetten kezelendő probléma, ahol a természet- és a környezetvédelem csak együttesen tud megfelelő válaszokat adni.

Egy másik érv volt a WWF mellett a nemzetközi kitekintés. Elcsépelt frázis, de igaz, hogy a természet nem ismer határokat. A környezetvédelem terén is nagyon fontos a nemzetközi összefogás, hiszen a hatások túlnyúlnak a határokon, a szomszédos országokat, adott esetben az egész bolygót érintik. Másrészt nagyon sok feladat van, amelyet könnyebben tudunk teljesíteni, ha összefogunk más országok szervezeteivel. Kicsit hobbijellegű vonatkozás, hogy mindig is vonzott az egzotikus országok élővilága. Most egy olyan szervezetnél dolgozhatok, ahol a 4500 munkatárs egyikeként ugyan Magyarországon tevékenykedem, de remélem, hogy valamennyire a nemzetközi természetvédelemhez is hozzá tudok járulni. És tudom, hogy a szervezetnél valaki éppen például az indiai tigriseket vagy a dél-afrikai oroszlánokat, az orrszarvúkat vagy a gorillákat próbálja megmenteni. Hatalmas erőt ad, hogy az ember nincs egyedül a munkájával.

Ez azt jelenti, hogy a magyar iroda is részt vállal nemzetközi programokban a világ bármely pontján?

A WWF nemzetközi alapelve, hogy az egyes irodák minél hatékonyabban működjenek együtt a természet védelme érdekében. A mongol programunkkal segítettük az ottani WWF irodát megerősödni, és klímakampányunkkal kapcsolódunk be a nemzetközi rendszerbe. Remélem, hogy a környező országok irodáival szorosabb kapcsolatot tudunk kialakítani, hiszen ott nagyon sok segítségre szorul a természetvédelem. E mellett a központ támogatása révén segítjük a külföldi programokat is, így közvetve egzotikus élőhelyek megmentéséhez is hozzájárulunk.

Megfogalmazta a célt, hogy a WWF Magyarország hazánk első számú civilszervezete lesz. Hogyan kívánja ezt elérni?

Ez a vágyálom, persze sok más civilszervezet is pályázik erre a címre. A viccet félretéve, egy civilszervezet erejét nem abban mérik, hogy a többinél mennyivel erősebb, hanem hogy abszolút értékben mennyit tett le az asztalra. Ha a WWF tízszer olyan erős lesz, mint most, és ezzel az utolsó helyen áll majd a civilek között, az azt jelenti, hogy még hatékonyabb, még tevékenyebb szervezetek dolgoznak a természet és a környezet védelméért. Ennek pedig csak örülhetünk. A teljesítményt saját magunkhoz is mérni kell, s a WWF Magyarország legfontosabb feladata most, hogy megerősödjön, talpra álljon nemzeti irodaként, mert korábban külföldi támogatásból működött. Ez a folyamat megindult, az elődeim, friss munkatársaim az alapvető lépéseket már megtették.

Változik a szervezet munkája az ön irányítása alatt?

Hirtelen változtatásokat nem szeretnék, inkább az evolúció híve vagyok, és nem a revolúcióé. Erősíteni kell a kapcsolatot a támogatókkal és a többi civilszervezettel. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a hazai környezet- és természetvédő szervezetek között nekünk mi a „feladatunk”: nemzetközi szervezetként nem szabad megpróbálnunk a lokálisan működő, helyi ismeretekkel rendelkező civilek helyébe lépni. Ha azonban nemzetközi szakértelmet, netán pályázatokat tudunk elvinni, akkor a WWF-nek kis, helyi projektekben is van helye. Hiszem, hogy a nemzetközi és a helyi szervezetek csak szimbiózisban tudják megválaszolni a kihívásokat. Elődöm, Márkus Ferenc, és a köztes időszakban megbízott igazgató, Csáki Roland is számos olyan lépést megtett, ami ebbe az irányba visz.

Mennyire szabad a mozgástere egy magyar igazgatónak a nemzetközi szervezetnél?

Önállóan kell megteremtenünk a költségvetésünket, és a nemzeti szervezet hatáskörébe tartozik, hogy milyen programokat ítélünk hasznosnak. Alapelvekkel nem mehetünk szembe, illeszkednünk kell a WWF stratégiájába, de a programjainkat inkább bejelenteni kell, mintsem „jóváhagyatni”. A hazai és külföldi szakértőkből álló kuratórium azonban folyamatosan figyeli és értékeli a munkánkat, mind a szakmai tevékenységet, mind a források megszerzését és felhasználását.

—-Több környezettudatosságot a pártoktól—-

Milyen forrásokból gazdálkodik a WWF Magyarország, kik a támogatók?

Jelentős támogatás konkrét projektekre, tervekre érkezik az adott területen érdekelt cégektől. Ezek a megállapodások mindig nyilvánosak, ez nagyon fontos szempont, és a nemzetközi WWF irányelveket is kidolgozott arra, hogy csupán olyan gazdasági szereplőkkel működünk együtt, amelyek nem alkalmaznak környezet- és természetromboló technológiát. A partnereink hangsúlyozottan csak olyan cégek lehetnek, amelyek elkötelezettek a környezetbarát fejlesztések mellett. A támogatásért nem kockáztatjuk a WWF hitelességét, és nem mondhatunk le a céljainkról.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek nem projekteknek címzett támogatást nyújtanak, hanem a szervezet eszmerendszerét elfogadva, összességében segítik adományaikkal a munkánkat. Az említett kritériumok természetesen ez esetben is érvényesek. Komoly forrást jelentenek az egyéni adományok, az adójuk egy százalékát felajánló magánszemélyek, és persze a nemzetközi WWF-től, a magyar államtól és az uniótól elnyerhető pályázati pénzek.

Mennyire tartja karakteresnek a magyar zöldpolitikát?

Magyar Gábor (fotó: WWF)

Magyar Gábor (fotó: WWF)

A napi politikában nem kívánunk belebonyolódni. Amit látni szeretnék, hogy a választások idején a pártok retorikájában a környezet- és természetvédelem ügye sokkal hangsúlyosabb szerepet kapjon. Ma nagyon rövidre fogják az ilyen irányú kommunikációjukat, sokuk programjában meg sem található, és egyelőre sajnos úgy látszik, hogy a választók sem elsősorban ez alapján járulnak az urnákhoz. A környezettudatosságnak is fejlődnie kellene annyira, hogy a pártok ne mehessenek el véleménynyilvánítás nélkül e kérdés mellett.

Ez azért lenne fontos, mert bár a civil társadalom igen sokat tehet, de igazi befolyása a regnáló kormánynak és a parlamentnek van. Egyik fontos küldetésünk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a környezetvédelem fontosságára Magyarországon. Szükség van arra, hogy legyen egy vagy több olyan párt, amely a környezetvédelem, a környezetbarát gazdálkodás, a fenntartható fejlődés, a természetvédelem gondolatát magáénak vallja, és ezért tenni is akar. Teljesen mindegy, hogyan hívják azt a pártot. Ha a környezetvédelem ügyét a kormányban képviseli, akkor a hazai civilek megnyugodhatnak, lényegesen kevesebb munkájuk lesz.

Hogyan értékelné a magyar zöldszervezeteket?

Ez egy állandó tanulási folyamat, a magyar demokrácia is rengeteget változott, fejlődött az elmúlt majd húsz év alatt, sajnos van, ahol visszafelé is. Úgy hiszem, hogy a demokrácia hajtórugói mindig a civilszervezetek. Talán elfogult vagyok, de nem sokan szállnának velem vitába abban, hogy hazánkban a környezet- és természetvédő civilszervezetek a legszervezettebbek és a legeredményesebbek, s az összefogásuk is példamutató másokhoz képest. A szakmai feladatokon túl ezek a társadalmi szervezetek a demokrácia előrevitelében is sokat tettek. Nagyon fontos azonban, hogy nem szabad ezzel visszaélni, és a természetvédelem zászlaja alatt más ügyet képviselni. Ez alatt többek között például azt értem, hogy nem lehet hamisan környezeti okokra hivatkozva leállítani egyetlen beruházást sem, amely valakinek vagy valakiknek az egyéb érdekeit sérti.

Ezek szerint a magyar zöldek ötöst kapnának öntől…

Nagyon sok tantárgy létezik, amit osztályozni kellene; van, amiből ötöst, és van, amiből rosszabbat. Saját magammal szemben is elég szigorú vagyok, és úgy érzem, még nagyon sok lehetőség rejlik a hazai természetvédő társadalomban. Mivel azonban csak most kerültem egy civilszervezet élére, nem lenne korrekt ötösnél rosszabb jegyet adnom. Legfeljebb azzal a feltétellel, hogy a jövőben még hatékonyabbak leszünk, és ehhez én és a WWF Magyarország is hozzá tud majd járulni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik