Élet-Stílus

Szolzsenyicint antiszemitizmussal is vádolták

A vasárnap elhunyt világhírű orosz író döbbentette rá a nyugati értelmiséget arra, hogy a kommunizmussal kapcsolatos illúziók tarthatatlanok. Ugyanakkor bírálták a kapitalizmusellenessége, vélt antiszemitizmusa miatt.

Ellentmondásos a vasárnap elhunyt világhírű orosz író,
Alekszandr Szolzsenyicin életművének esztétikai és politikai megítélése – magyarázta
az Európa Kiadó Szolzsenyicin-köteteinek szerkesztője. M. Nagy Miklós kiemelte,
hogy az orosz író Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregénye és A Gulag
szigetvilág című regénye óriási szerepet játszott abban, hogy a baloldali
nyugati értelmiség rádöbbent, a kommunizmussal kapcsolatos illúziók
tarthatatlanok. Ugyanakkor a nyugati értelmiség szerint Szolzsenyicin mélyen
hívő orosz nacionalista gondolkodóként „igaztalanul, ideológiailag
ellenszenves módon” bírálta a kapitalizmust, az amerikai társadalmat.

Nemcsak irodalmat, hanem történelmet is csinált

Nádas Péter szerint az orosz író nagyon nagy alkotó volt, jelentősége messze túlszárnyalja egy “közönséges író” jelentőségét. Ugyanakkor Szolzsenyicin történelmi szemlélete nagyon “kétes” volt – mutatott rá Nádas, hozzátéve, hogy a pánszlávizmus, az orosz imperializmus nagysága nem lett volna ellenére való, de ezt nemzeti alapon képzelte el és nem nemzetek fölötti alapon, ahogy megteremtődött.

Mint mondta, Szolzsenyicin orosz nacionalista, antikommunista volt, akinek volt egy kommunista korszaka is, és aki A Gulag szigetvilág című művével hozzájárult a szovjet birodalom összeomlásához. Az orosz író irodalmi jelentősége ugyanakkor valószínűleg kisebb, mint történelmi szerepe – vélekedett Nádas Péter.

Kedvenc Szolzsenyicin-kötetei között említette az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregényt és A krecsetovkai állomáson történtek című munkát. Ezekben a művekben Szolzsenyicin nemcsak meghaladta politikai, ideológiai szemléletének elfogultságait, hanem az orosz irodalom emberábrázolásának legjobb hagyományaival élt, minőséget teremtett – húzta alá Nádas Péter, hozzátéve, hogy az orosz író egyéb munkáiban is találhatók nagyon érdekes részletek, de a nagy orosz klasszikusokhoz képest az emberábrázolásban nem hoztak újdonságot.

Anti-antiszemita könyvet írt

Szolzsenyicint sokszor
antiszemitizmussal is vádolták. A szerkesztő példaként említette, hogy sokak szerint a Lenin
Zürichben című műve antiszemita nézeteket rejt magában. Az orosz író ezen
vádakra a 200 év együtt című, oroszországi zsidókról szóló könyvével válaszolt.



M. Nagy Miklós Szolzsenyicin kiemelkedő alkotásai között
említette az Ivan Gyenyiszovics egy napja című kisregény mellett A pokol
tornácán és a Rákosztály című regényeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy sokan
úgy látják, Szolzsenyicin ugyanazokat a módszereket használta, mint a
szocialista realizmus írói, csak épp más célokra.



M. Nagy Miklós emlékeztetett arra, hogy 1964-től, miután már
a szovjet sajtóban sem közölték a munkáit, Magyarországon is tiltott szerző volt
Szolzsenyicin. A rendszerváltozást követően azonban az Európa Kiadó és a
Magvető Kiadó úgy döntött, megjelenteti magyarul is az orosz író alkotásait.



“Új” Szolzsenyicin-mű jelenik meg

Felidézte, hogy A pokol tornácán a Magvető Kiadónál, míg az
Ivan Gyenyiszovics egy napja, A Gulag szigetvilág, a Rákosztály, valamint
Szolzsenyicin publicisztikái, esszékötete, a 60-as években írt kisprózái,
elbeszélései az Európa Kiadónál jelentek meg. Kitért arra, hogy mikor
Szolzsenyicin Vörös kerék című történelmi regényciklusán dolgozott, csökkent
iránta az érdeklődés, munkái „eléggé szórványosan” jelentek meg
magyarul.



Beszámolt arról is, hogy az Európa Kiadó a közelmúltban egy
Szolzsenyicin-életműsorozatot indított el, melyből már megjelent A pokol
tornácán és a Rákosztály, de terveik között szerepel egy olyan kötet is,
melyben Szolzsenyicin magyarul még meg nem jelent prózái olvashatók.
Megjegyezte, hogy A Gulag szigetvilág rövidített változatban való kiadására is
kértek már jogot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik