A telefonos feketelistára az az ügyfél kerül fel, akinek például számlatartozása miatt a szolgáltatója felmondta a szerződést, vagy már korlátozta az igénybe vehető szolgáltatást.
Felkerülhet a listára akkor is valaki, ha a szolgáltató ellene bírósági, vagy hatósági eljárást indított, illetve akkor is, ha kiderül róla, hogy megtévesztő szándékkal hamis, vagy érvénytelen okmányokkal igazolta magát a szolgáltatónak. A törvény a fekete listával kapcsolatban összeghatárt nem állapít meg, azaz nem írja elő a szolgáltatóknak, hogy mekkora tartozás eseten kerülhet valaki erre.
Pannon
A Pannon konkrét adatokat nem közöl a feketelistára feltöltött számokról, csupán annyit, hogy az állományban elhelyezett adatok mennyisége minden évben igazodik az adott időszakban keletkezett kintlévőséghez. Nehezebb gazdasági évben a fizetési hajlandóság romlik, ami egyben a tartozást felhalmozó ügyfelek számának emelkedését is jelenti.
Mivel a jogszabály nem állapít meg összeghatárt, a szolgáltatók saját hatáskörben jogosultak eldönteni, hogy egy adott tartozás esetében indítanak-e behajtási eljárást, vagy sem, illetve, hogy átadják-e az adatokat, vagy sem.
A Pannon az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy a szolgáltatók közösen állapították meg azt az összeghatárt, amely alatt nem juttatják el az adatokat a közös adatállományba. Úgyancsak megerősítették, hogy a távközlési társaságok közös adatállományba
helyezik a tartozást hátrahagyó számlás előfizetők adatait.
T-Mobile
A T-Mobile szolgáltatónál közölték, a törvény szerinti lehetőséggel eddig csak a három mobilszolgáltató élt, ezek a cégek hozták létre a tartozó ügyfeleket tartalmazó közös adatállományt 2006 januárjában.
A közös adatbázisba azon ügyfelek kerülnek be, akik minimum 5000 forint számlatartozással rendelkeznek, és emiatt a számukra nyújtott szolgáltatást teljesen korlátozták, azaz sem kimenő, sem bejövő forgalmat nem bonyolíthatnak le. Ezt a szankciót a szolgáltatók csak többszöri sikertelen felszólítás után alkalmazzák. A lista automatikusan, naponta frissül, aki felkerül, az a törvényi előírásoknak megfelelően erről értesítést kap.
A törvény lehetőséget adna ugyan arra is, hogy bármekkora tartozás esetén bekerüljön az adatbázisba az ügyfél, de kis összeg esetén – méltányossági alapon – ezzel nem élnek a szolgáltatók.
A számlatartozás rendezése után az ügyfél adatai a törvény által engedett határidőig, azaz egy évig maradnak az adatbázisban, de már nem mint tartozó, hanem tartozott” megjelöléssel. Ez pusztán figyelmeztetés a szolgáltatóknak, nem kötődik hozzá kötelező szankció. Az egy év eltelte után az ügyfél kikerül az adatbázisból, és erről is írásos értesítést kap.
