Élet-Stílus

Energiát ad az ártér

admin
admin

2008. 07. 23. 14:00

Csökken az árvízszint, többletforráshoz jutnak a gazdák, zöldenergiát használ az erőmű, visszatérnek az őshonos fajok és fejlődik a turizmus - ezt ajánlja a WWF kísérleti programja Tiszatarjánban.

Az utóbbi évtizedekben tapasztalt kiugróan magas tiszai árvízszint egyik legfőbb oka, hogy a gátak közti terület feliszapolódott, elburjánzott a növényzet. Korábban írtunk róla, hogy a folyó melletti 6-800 méteres sáv „megritkítása” – a folyó teljes hosszán – már önmagában 40 centiméterrel csökkentené a maximális vízszintet. Ehhez azonban többmilliárdos beruházásra, kisajátításra van szükség, amit tovább bonyolítanak a kusza tulajdonviszonyok.

vizes hetek a figyelőneten

Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, hogyan illeszkednek hazánk gazdasági és üzleti életébe, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.

Jelentős területről van szó, amely az árvízveszély növelésén túl gazdaságilag is értéktelenné vált, míg korábban pedig mezőgazdasági művelés folyt a gátak közti területen, legelőknek, szántóknak adott helyet. Ezt szeretné visszaállítani a WWF Magyarország OEMN (One Europe, More Nature – Egy Európa, Több Természet) programja, amely a környékbeli lakosság és egy gazdasági szereplő bevonásával hosszú távú, fenntartható, gazdaságilag gyümölcsöző megoldást ígér, és a vizes élőhelyet is megóvja – mondta el a FigyelőNetnek Vaszkó Csaba, a zöldszervezet OEMN projektvezetője.

Áthatolhatatlan gyalogakác, amerre a szem ellát (fotó: Jean-Philiphe Denruyter/WWF)

Áthatolhatatlan gyalogakác, amerre a szem ellát (fotó: Jean-Philiphe Denruyter/WWF)

A Tisza vonaláról mára eltűntek az ártéri erdők, gyepek, a fás legelők, az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok – főleg a gyalogakác – mindent elborítanak. Az emberek is a gátak mögé szorultak, a sűrű, áthatolhatatlan bozóttól sok helyen meg sem tudják közelíteni a folyót, nem tudják hasznosítani az árteret. A WWF Magyarország ezért kísérleti jelleggel először Tiszatarjánban indított el egy projektet, aminek lényege, hogy a helyiek megtisztítják a folyó árterét az agresszívan terjeszkedő gyalogakáctól, a kivágott fát pedig biomassza-alapanyagként eladják a közeli erőműnek, ahol „zöldáramot” állítanak elő belőle.

A gyalogakác helyének egy részén energiaültetvényt létesítenek, amelyet háromévente levághatnak, és a faanyagot újra eladhatják az erőműnek. Az energiaültetvények egyébként az úgynevezett pufferzóna szerepét is betölthetik, ami a mezőgazdasági vegyszerek bemosódásától védik a Tisza hullámterét. A fennmaradó területen a természet lesz az úr: vizes élőhelyeket és a tájra jellemző fás legelőket alakítanak ki.

Ezzel első lépésben megszűnik a víz lefolyását gátló akadály. És hogy a probléma évek múlva se térjen vissza, a tarjániak vállalják, hogy fenntartják a megtisztított terület állapotát: kaszálnak, legeltetnek, egyszóval újra birtokba veszik az árteret – magyarázza a szakember. Régi telekkönyvek, térképek, műholdfelvételek alapján a WWF munkatársai állapítják meg, hogy mely területen milyen művelési módot alkalmazzanak.

Az erőműben a biomassza-alapanyag (fotó: Jean-Philiphe Denruyter/WWF)

Az erőműben a biomassza-alapanyag (fotó: Jean-Philiphe Denruyter/WWF)

A korábbi természetes területeken fenn kell tartani az újra felélesztett természetes állapotot, őshonos fajok élőhelyeként kell hasznosítani, ami a turizmusban váltható készpénzre. Ez a Tisza árterének mintegy egyharmadát érinti. Hollandiában egy hasonló, gátak közti terület megtisztítása után több mint 30 vállalkozó talált megélhetést a folyóparton a kerékpárkölcsönzőtől a vízitúra-szervezőig.

A WWF tervei szerint tehát mindenki nyer: csökken az árvíz szintje, visszatér az őshonos élővilág, nő a biodiverzitás, a környékbeliek újabb megélhetési forráshoz jutnak. Tiszatarjánban mindezt megértették, és nagy lelkesedéssel fogtak össze a zöldekkel – mondja Vaszkó Csaba. A nemzetközi zöldszervezet felügyeletével egyébként nyolc európai országban működik működnek hasonló alternatív projektek, amelyek a helyiek érdekeltté tételével nyújtanak hosszú távú megoldást a vizes élőhelyek megmentésére, állapotuk javítására, az árvíz elleni hatékony védelemre.

Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

LIVERPOOL, ENGLAND - AUGUST 12: Wayne Rooney of Everton celebrates after scoring a goal to make it 1-0 during the Premier League match between Everton and Stoke City at Goodison Park on August 12, 2017 in Liverpool, England. (Photo by James Baylis - AMA/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.