Kolonics a délelőtti időméréses edzés végén kenujában lett rosszul, és azonnal magához hívta edzőjét, Ludasi Róbertet. Az időközben eszméletét vesztő sportolót a motorcsónakkal a partra vitték. Azonnal megpróbálták újraéleszteni, de nem sikerült, a mentők pedig már nem tudtak segíteni rajta. Az első diagnózis alapján hirtelen szívhalál vezetett a tragédiához.
„Kolonics György személyében a magyar sport igazi legendája, pályafutása csúcsán lévő klasszisa távozott az élők sorából. A kajak-kenu család és valamennyi sportszerető ember számára elhunyta nem pusztán egyedülálló sportolói nagysága, hanem példaadó emberi tulajdonságai miatt is pótolhatatlan veszteség. Mindannyian osztozunk családja, jelenlegi és korábbi edzője, versenyzőtársai fájdalmában”” – olvasható az MKKSZ oldalán.
Angyal Zoltán szövetségi kapitány az MTI érdeklődésére hosszú szünet után annyit tudott mondani: „Koló meghalt” … Majd még hozzátette, ő maga Ludasi Róberttől, Kolonics edzőjétől értesült a tragédiáról. Kozmann György, Kolonics párostársa a távirati irodának azt mondta, egyelőre képtelen beszélni a történtekről.
szívgyógyász véleménye
Minden szívhalálos esetnél kulcskérdés, hogy mennyire gyorsan érkezik a segítség, s kezdődik el a mellkas nyomogatásával a keringés fenntartása, illetve, van-e a közelben életmentő készülék, defibrillátor – mondta dr. Matos Lajos nemzetközi hírű szívgyógyász az MTI érdeklődésére. A szakember elmondása szerint minden egypercnyi késlekedés 10 százalékkal rontja a túlélési esélyt. Matos doktor idézett egy amerikai tanulmányt, amely fiatal sportolók általában sportesemény közben bekövetkezett hirtelen haláláról készült. Ötszáz esetet gyűjtöttek össze, s kiderült: közülük minden tizediket sikerült csak megmenteni. A szívgyógyász hozzátette, hogy azok vannak kitéve a leginkább a szívritmuszavarok kockázatának, akik nagy fizikai terhelést kapnak, vagyis az élsportolóknál különösképpen megnő a veszély.
17 év sikerei a vízen
A Bp. Spartacusban adta a kezébe a kenulapátot Nótárius József, de még ifjúsági korában átigazolt a Csepelbe, ahol azóta is Ludasi Róbert vezette az edzéseit. A világbajnokságon 1991-ben, Párizsban mutatkozott be, ahol a két kenu négyesben indult, s vb-újoncként 5. és 6. helyen végzett.
Kolonics blogja
Egy év múlva már kiharcolta az olimpiai indulás jogát is, ekkor a két páros számban – mindkettőben Pálizs Attilával – versenyzett, s ötödik, illetve hetedik helyen végzett. Egy év múlva talált rá partnerére, Horváth Csabára, akivel az elkövetkező években rendre maguk mögé utasították a világ legjobbjait.
Kolonics György 1972-2008 (Galéria)
Diadalsorozatuk 1993-ban kezdődött, amikor 500 párosban először győztek együtt, de Kolonics tagja volt a győztes négyesnek is, s egyes kenuban 500-on ezüstérmet is nyert. 1994-ben, három számban is együtt indult Horváthtal a két rövidebb párosban és a 200-as négyesben összesen három ezüstöt nyert, aranyérmet pedig az 1000 méteren induló négyes győzelme után.
fiatalon elhunyt magyar sportolók
Zsiborás Gábor (1957-1993) – ismeretlen okból
Fehér Miklós (1979-2004) – ismeretlen
Zavadszky Gábor (1974-2006) – tüdőembólia
Dárdai Balázs (1979-2002) – ismeretlen
Bánka Kristóf (1982-2006) – szívinfarktus
Ha pusztán a megszerzett aranyérmek számát tekintjük, az 1995-ös vb hozta számára a legnagyobb sikert, Duisburgban ugyanis ötször állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Kenu kettesben – Horváthtal – mindhárom távon, kenu négyesben pedig a két rövidebb távon. Kilencedik és tizedik világbajnoki címét egyaránt Dartmouthban szerezte, párosban és négyesben egyaránt 500 méteren, s két ezüstérmet is kiharcolt a leghosszabb távú párosban és a legrövidebb távú négyesben. Kétszeres Európa-bajnok, 1997-ben Plovdivban Horváth oldalán, 1000 méteren és a négyesben 500 méteren is az első lett. Két Eb-ezüstjét is itt szerezte az 1000 méteres párosban és a sprinttávon négyesben. Pályafutásának egyik legnagyobb sikerét az atlantai olimpián érte el, az 1000-en megszerzett bronzérem után, az esélyesség terhétől nem összeroskadva, állandó partnerével 500 méteren sikerült elsőként áthaladni a célvonalon.
fábiánné: fel sem tudom fogni…
„Amikor meghallottam a döbbenetes hírt, többször is visszakérdeztem, hogy ez tényleg igaz!? Athén után egy évig nálam készült Kolonics Gyuri, akiről csak jókat mondhatok. Ezt a tragédiát fel sem tudom fogni, csak a sírás kerülget. Nagyon-nagyon sajnálom, megszólalni is alig tudok – nyilatkozta elcsukló hangon Fábiánné Rozsnyói Katalin.
„Koló” tizenhárom világbajnoki arany után 1999-ben, az egyesben is próbára tette magát, de a kísérlet nem járt sikerrel. Sydney-ben azután a hullámzó vízen mégis egyesben szerezte újabb olimpiai bajnokságát. Ezt követve a fiatal Kozmann György személyében újabb társat választott. Athénban kellemes meglepetésre az értékes harmadik helyen végeztek, majd 2006-ban, a hazai világbajnokságon a legjobbak voltak.
A rendkívül szerény bajnok ugyan már harmincévesen abba akarta hagyni, de 35. születésnapja után is rendkívül nagy akarással készült Pekingre, ötödik olimpiai részvételére, ahol 500 és 1000 méteren is kiharcolta az indulási jogot. Kolonics 36 évesen is a legjobbak közé tartozott, idén a milánói Eb-n Kozmann-nal ezüstérmet szerzett 500 méteren. Úgy tervezte, Peking után veszi el mennyasszonyát.
Kolonics György
Született: Budapest, 1972.06.04.
Súly, magasság: 80 kg, 174 cm
Edző: Ludasi Róbert
Nevelőedző: Nótárius József
Egyesület: Csepel-Pentaszerviz
Eddigi klubjai: FTC
Nevelőegyesület: Budapesti Spartacus
Becenév: Koló
Pályafutás kezdete: 1982
Legjobb eredményei
Világbajnokságokon:
C-2 1000 m 1. (1995, 2006)
C-2 200 m 1. (1995)
C-4 200 m 1. (1995, 2003)
C-4 500 m 1. (1995, 1997, 1998)
C-4 1000 m 1. (1993, 1994)
C-2 500 m 1. (1993, 1995, 1997, 1998, 2007)
C-2 1000 m 2. (2003)
C-1 500 m 2. (2001, 2002)
C-1 1000 m 3. (2001)
C-2 500m 3. (2006)
Olimpiákon:
C-1 500 m 1. (2000)
C-2 500 m 1. (1996)
C-2 1000 m. 3. (1996)
C-2 1000 m 3. (2004)
Európa-bajnokságokon:
C-1 500m 1. (2001)
C-2 1000m 1. (1997)
C-2 500m 1. (2004)
C-1 1000m 2. (2001)
C-2 1000m 2. (2005, 2007)
C-2 500m 2. (1997)
C-4 200m 2. (2000, 2002)
C-1 500m 3. (1997)
C-2 500m 3. (2007)
