Élet-Stílus

Jég nélkül a bálnáknak sincs tovább

A klímaváltozás ténye a bálnákat fenyegető egyik legjelentősebb veszélyforrás: a jégtakaró visszahúzódásával legfőbb táplálékuk megszerzéséhez akár 500 kilométerrel többet is kell majd vándorolniuk.

Az elkövetkező 40 évre szóló előrejelzések szerint a klímaváltozás hatására a dél-tengeri vizek egyes kulcsfontosságú területein a téli jégtakaró akár 30 százalékkal is csökkenhet – áll a WWF jelentésében. A jégtakaró alatt nagy mennyiségben találhatók planktonok, amelyeket a krill, a bálnák egyik fő tápláléka fogyaszt. Mivel a krill nagyban függ a tengeri jégtől, a jégtakaró csökkenésével várhatóan a bálnák táplálékmennyisége is csökkenni fog.

forrás: WWF

forrás: WWF

A bálnák a táplálék utáni vándorlásuk során kénytelenek lesznek további 200-500 kilométert is megtenni ahhoz, hogy elérjék az élelemszerzésükhöz kritikus fontossággal bíró frontális zónákat. Ezek azok a területek, ahol a különböző hőmérsékletű víztömegek találkoznak, és ahol „összesűrűsödnek” a tápanyagok. Olyan bálnafajokat érint majd ez a probléma, mint a kék bálna, aamely a Föld legnagyobb testű élőlénye, valamint a hosszúszárnyú bálna, amely épphogy csak kezd magához térni a XX. század első felében történt esztelen vadászat utáni megrázkódtatásból.

Mindkét faj csak a frontális zónákban szerzett táplálék hatására képes magára szedni azt a zsírmennyiséget, amelyből aztán egész évben fenntartják magukat. A krillek olyannyira alapvető részei a dél-tengeri ökoszisztémának, hogy az őket ért hatások nemcsak a bálnákra, hanem a fókákra, tengeri madarakra, pingvinekre, és a halakra is kihatással lesz.

A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) június végi 60. konferenciáján bemutatott több új tudományos kutatás kétséget kizáróan bebizonyította, hogy nem igazak azok az állítások, melyeket a japánok, norvégok és más, bálnavadászati programmal rendelkező országok hangoztatnak, hogy a bálnák a felelősek a világ halállományának csökkenéséért. A kutatások egyértelművé tették, hogy a túlhalászás és a tengerek kizsákmányolása okozza a halállományok vészes csökkenését.

Az IWC kész újravizsgálni szerepét a bálnavédelem területén, tehát nem csupán a kereskedelmi célú vadászattal, de a klímaváltozás okozta problémákkal is foglalkozik majd. A természetvédelmi szervezet azonban tart attól, hogy mire ez a folyamat lezajlik, néhány veszélyeztetetett bálna- és delfinfajnak már túl késő lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik