A szokatlan meleg nemcsak az embereket, de az állatokat is megviseli. Bár a Nyíregyházi Állatpark jegesmedvéi soha nem tapasztalhatták meg a sarkvidéki hideget, a hőségre való tekintettel jégbe fagyasztott zöldséggel és hússal lepték meg őket gondozóik. Ootek, az idősebb medve kedvence a jeges csirkeszív, míg Jorek, a jegesmedvebocs a tengeri halakért van oda.
Jorek kedvenc nyári csemegéjével (fotó: Nyíregyházi Állatpark)
Amellett, hogy az állatok jól laknak, a hűs étek kiváló unaloműzők is számukra: míg Ootek a 30 éves, megfontolt öregúr megvárja, hogy elolvadjon a jég, Jorek az 1 éves szeleburdi bocs hatalmasakat játszik a hideg csemegével. Mindemellett a medvék kényelmét feszített víztükrű medence, és egy klímaberendezés is biztosítja.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklájába is visszatértek a medvék. A kedden átadott, felújított medvekifutóba szíriai barnamedvék költöztek: ilyen állatokat utoljára XIX. században láthatott az állatkert közönsége. A fővárosi állatkert első medveketrece Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei alapján épült, és egészen a XX. század elejéig volt használatban. 1912-től egészen a közelmúltig a medvék férőhelye a Nagyszikla észak-északnyugati oldalán volt. Ezen a helyen eredetileg két „medvesort” alakítottak ki.
A „kismedvesor” lényegében egymással szomszédos apró ketrecekből állt, amelyet – mint állattartásra alkalmatlant – a kilencvenes évek közepén számolt fel az állatkert. A „nagymedvesort” három sziklakifutó alkotta, amelyeknél széles szárazárok választotta el az állatokat a közönségtől. Ezek a sziklakifutók egészen a Nagyszikla felújításának kezdetéig használatban voltak.
Az új medvekifutó kialakításával lényegében összenyitották a korábbi három állattartó teret, sőt, az egykori árkok és felső sétaút területének felhasználásával még tovább bővítették. Így egy tágas, 420 négyzetméteres szabadkifutó jött létre a Nagyszikla oldalában. A kifutó mérete lehetővé tette egy 30 ezer literes medence kialakítását. A felújítás során természetesen megőrizték az eredeti sziklafelszínt, amely műemléki oltalom alatt áll. A kifutóhoz több, egymástól elkülöníthető belső férőhely tartozik, maga a kifutót pedig úgy alakították ki, a betekintő üvegablakokon át a közönség testközelből, mégis biztonságban ismerkedhessen a medvékkel.
Az új kifutóban medencének is jutott hely (fotó: MTI)
A teljesen újjávarázsolt kifutóba barnamedvék költöztek. Közülük két állatról egyből látható, hogy színük nem a jól ismert „medvebarna”, hiszen szőrzetük világosabb, amolyan tejeskávé színű. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezek az állatok a barnamedve Közel-Keleten honos, szíriai alfajához tartoznak, amelynek egyedeire éppen ilyen világos színű bunda jellemző. A két állatot Noénak, illetve Mídásznak hívják őket. Mindketten tizenhét évesek, és hosszú ideig Cipruson éltek, ahol magánszemélyek tartották őket illegálisan, siralmas körülmények között. A helyi hatóságok által lefoglalt két állat tehát „mentett mackóként” került Magyarországra.
A harmadik medve „hagyományos” színű barnamedve, Bucinak hívják, és nemrég töltötte be tizenhatodik életévét. Az intézmény vezetése azért döntött a Magyarországon kevésbé ismert szíriai barnamedvék mellett, mert egyrészt szeretnék ráirányítani a figyelmet a medvék – és ezen keresztül az egész élővilág – sokféleségére. Emellett a kertnek azt a részét, ahol az újjáépített medvekifutó is áll, az elkövetkező időszakban óvilági – ezen belül ázsiai – fajokat bemutató zónává kívánják fejleszteni.
