Alföldi Róbert, akinek július 1-jével történő kinevezését még tavaly december végén jelentette be Hiller István, az elmúlt fél évben együtt vezette a Nemzeti Színházat Jordán Tamás leköszönő főigazgatóval.
“Jordán Tamás múlhatatlan érdeme, hogy újrateremtette a Nemzeti Színház tekintélyét” – méltatta a teátrum leköszönő vezetőjének tevékenységét Hiller István. A miniszter megjegyezte: noha sokan azt mondták, nem fog működni, hogy a régi és az új főigazgató fél évig együtt dolgozik, Jordán Tamás és Alföldi Róbert bebizonyította, ez megvalósítható. Hozzátette: reméli, hogy ez a példa más hazai kulturális intézményeknél is elterjedhet majd.
“Egyetlen konfliktus, rossz mondat nem volt” (fotó: MTI)
Az újonnan létrejövő szombathelyi Weöres Sándor Színház vezetésére készülő Jordán Tamás úgy vélte, féléves együttműködésük Alföldi Róberttel “nagyon szép történet” volt.
18 színésztől vált meg
“Nem mondom, hogy nem izgulok a következő évekért, de nagy belső nyugalommal indulok neki; ez az elmúlt fél évnek is köszönhető” – mondta Alföldi Róbert, majd hozzátette: “szeretnék egy olyan színházat vezetni, amiben mindenki megtalálja azt, ami az ő szája íze szerint való”. A főigazgató elmondta: 18 színésztől vált meg, ők azonban megtartják eddigi szerepeiket a következő évadra átvitt darabokban. “Egyetlen konfliktus, rossz mondat nem volt” – cáfolta a belső feszültségekkel kapcsolatos híreket.
Alföldi Róbert számos fiatalt szerződtetett: a társulat új tagja lesz az Új Színháztól érkező Nagy Mari, a Krétakörből Péterfy Bori és Rába Roland, a Bárkából Makranczi Zalán és Tompos Kátya, valamint Murányi Tünde. A társulathoz csatlakozik Bánfalvi Eszter, Földi Ádám, Gergye Krisztián, Gerlits Réka, László Attila, Mátyássy Bence, Mészáros Piroska, Orth Péter, Stork Natasa és Szabó Kimmel Tamás is. A teátrum új tagjai közül öten idén végeztek a színművészeti egyetemen Zsámbéki Gábor osztályában, négyen pedig 2007-ben az Ascher-Novák osztályban.
A jég lesz az első
“Nem szerettem volna azt a gyakorlatot követni, hogy az új vezető kisöpri a színházat” – jegyezte meg Alföldi Róbert. Mint elmondta, a régi darabokat akkor veszik le a műsorról, ha a közönség úgy dönt, ezért a repertoárban marad a produkciók többsége.
A 2008/2009-es évad első bemutatója a Krétakörtől átvett Szorokin-darab, A jég lesz. A Mundruczó Kornél rendezte előadásba a Nemzeti Színház társulatának tagjai is beállnak, így új produkció jön létre a Nagyszínpadon. Ugyanitt láthatja majd a közönség Euripidész Oresztészét Térey János új fordításában, majd Kacsóh Pongrác János vitézét kettős szereposztásban, élő zenekarral. A zenés darab a Nemzeti Színház és a Magyar Rádió közös produkciója lesz. Márciusban tartják Botho Strauss A park című “Szent Iván-éj parafrázisának” premierjét, majd a szezon utolsó bemutatója a Balázs Zoltán által rendezett Webster-mű, Az Amalfi hercegnő lesz.
A volt igazgató, a miniszter és az új igazgató (fotó: mti)
Három produkciót a Gobbi Színpadon mutat be a teátrum: együtt lesz látható Gorkij Vassza Zseleznova és Brecht Kivétel és szabály című darabja Zsótér Sándor rendezésében, emellett bemutatják a Dömötör András által rendezett, Pokoli disznótor című Remenyik Zsigmond-darabot, valamit Racine Atáliáját, melyet Valló Péter állít színpadra. A tervek szerint a legfiatalabbakat gyermekelőadásokkal várja majd a színház.
Rockzenekar a Nemzetiben
A következő évadban három előadást – a János vitézt, az Oresztészt és A parkot – is Alföldi rendez majd. Azok a rendező kollégák, akiket ezekhez a produkciókhoz tervezett meghívni, időközben “elkeltek”, kapkodni pedig nem szerettek volna – indokolta döntését a főigazgató. Hozzátette, a klasszikusokról sem fog megfeledkezni a teátrum: “a Bánk bánt a társulat ideszerződött huszonéves tagjaival kezdjük el csinálni, az Ember tragédiáját pedig sorozatként szeretnénk bemutatni”. Mint Alföldi Róbert elárulta, 2-3 hetente jelentkeznek majd egy-egy színnel, más-más rendezővel és színészekkel az interaktivitás jegyében.
Alföldi Róbert 13 határon túli színészt választott ki egy még meg nem nevezett darab színpadra állítására, a produkció a tervek szerint az összes határon túli magyar színházba is ellátogat majd, míg a Kolozsvári Magyar Színház októberben saját Ványa bácsi előadását mutatja majd be Budapesten. Decemberben a teátrumba látogat a francia nemzeti színházként számon tartott Comédie Francaise is Moliére Kényeskedők című darabjával.
“Csinálunk egy hat estés felolvasószínházat is, ennek során bemutatjuk Tom Waits Black Rider című musicaljét is egy rockzenekarral” – beszélt a további tervekről a főigazgató.
Alföldi Róbert a más intézményekkel való kapcsolatokról elmondta, a Nemzeti Színházzal szomszédos Művészetek Palotájával közös bérletet és jegyirodát terveznek, és tárgyalásokat folytatnak a Ludwig Múzeummal is.
Alföldi Róbert
A színészként, próza- és zenésszínház-rendezőként, televíziós műsorok vezetőjeként, sőt festőként is ismert művész 1967. november 22-én született Kalocsán. Dunapatajon nevelkedett, színházban először tizennégy évesen járt Kecskeméten. Gimnáziumba Szentesre, az akkor még egyedülállónak számító drámaszakra járt, középiskolás évei alatt rendszeresen látogatta a vidéki színházakat. Az érettségi után azonnal felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, ahol 1991-ben végzett, s még főiskolásként játszotta el Veszprémben Raszkolnyikovot Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésében. 1992-ben a Vígszínház szerződtette. 2000-ben szabadúszó lett, 2006. március 1-től a Bárka Színház igazgatója volt. 2007. december 20-án Hiller István oktatási és kulturális miniszter a pályázatokat elbíráló bizottság javaslata alapján őt nevezte ki a Nemzeti Színház főigazgatójának.
1995 óta rendez, először a Trisztán és Izoldát állította színre. Rendezőként már minden műfajban kipróbálta magát: a musicaltől az operetten, az operán és bábjátékon át az ír táncshow-ig és a videoklipig. A nyitrai Andre Bagar Színháztól, a New York Theatre Workshoptól, a portlandi Városi Színháztól, a prágai Zábrádli Színháztól is kapott már rendezői felkérést. 2005-ben a Csárdáskirálynőt rendezte a Szegedi Szabadtéri Játékokon, ugyanebben az évben a Miskolci Operafesztiválra Bartók A kékszakállú herceg vára című művét állította színpadra. A Magyar Televízió A Nagy Könyv című műsorában ő rendezte meg a Micimackót, különös és újszerű értelmezésben, nagy sikerrel. Első játékfilmjét, amelyet Bartis Attila Nyugalom című regényéből készített, februárban mutatták be a mozik.
Alföldi Róbert a kortárs magyar művészvilág egyik legsokoldalúbb egyénisége, 1995-ban Jászai Mari-díjat kapott, emellett számos rendezői és kritikusi díj tulajdonosa: Latinovits Zoltán-díj (1993), Hegedűs Gyula-díj (1996), a főváros által adományozott legjobb rendezés díja és a színikritikusok díja (1998), Ajtay Andor-díj (1999), Ruttkai Éva-emlékgyűrű (1999), Déri János-díj (2001), Janikovszky Éva-díj (2007).
Hobbijában, a festészetben is sikeres. Több önálló kiállítása volt, képei a legendás párizsi művészkávéházban, a Les Deux Magotsban is láthatók voltak.
