Élet-Stílus

Az űrből is látszik az antarktiszi jégtábla szétesése

admin
admin

2008. 06. 17. 13:16

A hidegebb hónapok ellenére megkezdődött az antarktiszi Wilkins-jégselfről februárban leszakadt hatalmas jégtábla szétdarabolódása. Az eseményt az ESA Envisat műholdja megörökítette.


Február végén mintegy 400 négyzetkilométer nagyságú jégtábla szakadt le az Antarktisz délnyugati területén lévő Wilkins-jégselfről. Mivel a déli féltekén ekkor ért véget a nyár, a kutatók azt prognosztizálták, hogy a tavasz beköszönte előtt nem várható további változás. Ennek ellenére az ESA Envisat műholdja megörökítette, amint május 30-án, a hatalmas jégtábláról egy közel 160 négyzetkilométer kiterjedésű rész levált. Az ESA műholdképekből készült animációján jól nyomon követhető a május 30. és június 9-e között végbement változás.

„A folyamat még nem ért véget. A megmaradt jégtábla már csak egy vékony jégnyelvvel kapcsolódik a jégselfhez. A következő napokban várhatóan teljesen elszakad a part menti jégtől” – mondta Matthias Braun, a Bonni Egyetem kutatója valamint Angelika Humbert, a münsteri Egyetem kutatója, akik hónapok óta nyomon követik a térségben zajló változásokat.

Május 30-án szakadt le a jégtábla egy része (Forrás: ESA)

Május 30-án szakadt le a jégtábla egy része (Forrás: ESA)

A két kutató – a 2007-ben indult és 2009-ben záruló – Nemzetközi Sarkvidék Éve (International Polar Year – IPY) program keretében vizsgálja a déli kontinensen a jég alakulását. Az ESA Envisat műholdjának Advanced Synthetic Aperture nevű radarja (ASAR) nagyon előnyös ezeknél a kutatásoknál, mert sötétben és a felhőkön keresztül is „lát”, ami jelentős könnyebbség a sarkvidéken. Az egyre hosszabb időt lefedő műholdképek segítségével rengeteg információ áll a kutatók rendelkezésére, hogy tanulmányozzák a sarkvidéki területeken végbemenő változásokat.

A jégselfek pedig a klímaváltozás kitűnő indikátorai, ugyanis mivel a tengeren „úsznak” – gyakorlatilag csak egy szélesebb jégnyelvvel kapcsolódnak a szárazföldi jéghez – egyszerre érzékenyek a levegő és a tengervíz hőmérsékletének emelkedésére is. Nem véletlen, hogy a kutatók figyelme erre a területre irányul, hiszen az Antarktiszon az elmúlt 50 évben drasztikus – 2,5 Celsius fokos – hőmérsékletemelkedés következett be. Az elmúlt két évtizedben a part mentén hét jégself területe csökkent nagymértékben, ezek között volt, a „leglátványosabb” Larsen B jégself leválása is 2005-ben.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.