Élet-Stílus

A bíró ma is halált kérne Nagy Imrére

admin
admin

2008. 06. 15. 13:27

Vida Ferenc, a Nagy Imrét és társait halálra ítélő népbírósági tanács elnöke a rendszerváltás után, halála előtt közvetlenül sem bánta meg döntését.

Vida Ferenc 1989-es nyilatkozataiban határozottan tagadta, hogy instrukciót kapott volna az ítélet végkimenetelét illetően a Magyar Szocialista Munkáspárt akkori vezetőjétől, Kádár Jánostól. Ugyanígy azt sem ismerte el, hogy a párt legfelső vezető plénuma, a politikai bizottság vagy az akkori kormány irányította bírói tevékenységét, amelynek során a népbírósági tanács ellenszavazat nélkül halálra ítélte Nagy Imrét, Maléter Pál volt honvédelmi minisztert és Gimes Miklóst, a november 4. utáni ellenállás szervezőjét.

Ma is kivégeztetné

A Bartók Rádióban 1989. július 19-én Vida Ferenc azt nyilatkozta, hogy politikai részről soha nem kért és nem is kapott eligazítást a Nagy Imre-pert illetően, valamint a vádlottakat ma is elítélné. Két nap múlva, a Kossuth Rádióban már árnyaltabban fogalmazott, azt mondta, hogy bűnösnek tartja őket, de nem biztos, hogy halálos ítéleteket hozna. Ugyanebben az interjúban azt mondta, hogy „én nagyon sok embert halálra ítéltem”.

Vida Ferenc 1911-ben született Csongrádon, jómódú ügyvéd apa fiaként. Részt vett a cionista mozgalomban 1932-1933-ban, közben elvégezte a jogi akadémiát 1934-ben Szegeden, majd 1934-ben Tel-Avivba ment, ahol részt vett az ottani munkáspárt megalapításában. Magyarországon 1936-tól ügyvédjelöltként dolgozott, emellett az illegális kommunista mozgalomban is tevékenykedett. Ekkor vált ismertté „Tunisz” fedőnéven, mivel jellegzetesen arabos külseje volt. 1942-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték illegális kommunista szervezkedésért.

Húsz embert juttatott akasztófára

Magyarország német megszállása után Németországba hurcolták, a második világháborút követően pedig ügyvédként kezdte újra hazai pályafutását. 1945 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) budapesti V. kerületi pártbizottságának titkára lett, 1946-1949 között a Belügyminisztérium tanácsosaként, azután pedig az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetőjeként dolgozott. Az Igazságügyminisztérium 1951 decemberétől alkalmazta, 1953. november 8-tól pedig egészen 1972. október 31-ig a legfelsőbb bíróságon tevékenykedett, ahol legmagasabb beosztása kollégiumvezető-helyettes volt.

Nevéhez fűződik többek között Déry Tibor és társai, Erdős Péter, Haraszti Sándor és társai, Kardos László és társai, Lőcsei Pál, Mérei Ferenc és társai, Zsámboki Zoltán és társai; a Corvin közi felkelők fegyveres parancsnoka, Iván Kovács László és társai, a csepeli felkelők, Szente Károly és társai ellen lefolytatott per. Összesen húsz embert végeztetett ki 1956-os tevékenység miatt. Vida Ferenc 1990. november 7-én halt meg.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Barcelona, 2017. augusztus 17.
A terrortámadásban használt furgon közelében rendõrök Barcelonában 2017. augusztus 17-én, miután a fehér furgon a járdára hajtott és járókelõket gázolt el a katalán fõváros Las Ramblas negyedében. Legalább tizenkét ember életét vesztette, mintegy nyolcvanan megsebesültek. (MTI/AP/Manu Fernandez)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.