Élet-Stílus

Változtak a szabályok

admin
admin

2008. 06. 02. 08:00

Egy vesztes munkaügyi per február óta tetemes veszteséggel is zárulhat a perlekedő munkavállaló számára, szemben a korábbiakkal. Jogismeretünk továbbra is gyenge, nem árt az óvatosság.

A munkáltatói felmondás mindkét fél számára nehéz, még ideális, emberséget ismerő esetben is. Ha azonban valaki úgy érzi, jogai, érdekei sérültek, munkaügyi bírósághoz fordul. Leggyakoribb téma a munkaviszony megszüntetése, a munkabér és egyéb anyagi juttatások, illetve a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata.

Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának honlapján található statisztika szerint 2007-ben a munkaügyi bíróság befejezett peres ügyeinek száma 27 206 volt. A helyi bíróságokon folyamatban maradt munkaügyi peres ügyek száma pedig meghaladja a 13 ezret. Összességében egyelőre a munkavállalók nyerik az ügyek közel 60 százalékát.

Sokan pereskednek munkáltatójukkal. Elmaradt pótlékaikért pereltek a tűzoltók, a legcsekélyebb formai hibát megtalálva fordultak bírósághoz egyes közszolgáltatók, üzemek egyik napról a másikra leépített szakemberei, vezetői.

Felek és költségek
Február eleje óta egy-egy vesztes munkaügyi per tetemes veszteséggel is zárulhat a perlekedő munkavállaló számára (kivéve a társadalombiztosítási pereket), mert a február 6-ai dátumtól induló munkaügyi perek tárgyiköltség-feljegyzésesek. Ez azt jelenti, hogy a per befejezésekor (nem előre!) bizony elszámolást végeznek, és az illetéket (ez a pertárgyérték 6 százaléka), a költségeket utólag kell leróniuk a feleknek. Erről a bíróság rendelkezik nyertesség és vesztés arányában. Így, ha a munkavállaló a pervesztes, akkor a munkáltatónál felmerült képviseleti költség (a pertárgyérték 5 százaléka+áfa) mellett az illetéket és a perben felmerült egyéb költségeket is neki kell állnia (szakértői díj, iratok hitelesítése).

Mi az a pertárgyérték?
Ha a
per tárgya a munkaügyi per során nem pénzkövetelés, mert a per tárgya
maga a munkaviszony, akkor az egyévi átlagkeresetből, ha a jogvita csak
bérkülönbözettel kapcsolatos, akkor a bérkülönbözet egyévi összegéből
számítják a 6 százalékos illetéket.

Egy példa munkavállalóknak
Ha
a munkavállaló elveszíti a munkaviszony- megszüntetési pert: bruttó 280
000 Ft/hó fizetéssel számolva bruttó 3 360 000 forint 6 százalékát véve
201 600 forintot kell fizetnie illetékként. Plusz a munkáltató által
megbízott ügyvédi munkadíj, amely a pertárgyérték 5 százaléka+áfa (168
000 Ft+áfa), és ha van például egy munkavédelmi szakértő, akkor,
mondjuk, 80 000 Ft+áfa díjjal együtt összesen: 499 200 forint.

Az új szabályok nemcsak akkor élnek, ha a munkavállaló indítja a pert, hanem akkor is, ha a munkáltató a felperes. Akik szociális helyzetükre, jövedelmi viszonyukra való tekintettel rászorulnak, azoknak továbbra is lehetőségük van költségmentesen pereskedni, de csak személyes költségmentességi kérelem után.

Ezt a bíróság engedélyezi is, ha a fél és a vele együtt élő házastárs jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (jelenleg 28 500 forint), és nincs vagyona az életszükségleti berendezéseken kívül. (2008. január 1-je után indult perekben a bíróság már nem rendelhet ki pártfogó ügyvédet, ezt is külön kérni kell.)

A legtöbb érdekvédő értetlenül áll a változások előtt, és a megfelelő fórumokat keresi a „fellebbezéshez”. A cégek általában céltartalékot képeznek a munkaügyi peres ügyekre, ha ezek peren kívül rendeződnek, akkor később felszabadítják a lekötött összeget. Lehet, hogy mostantól magánemberként is így kellene eljárnunk?

A munkáltató mint felperes
„A munkáltatók általában akkor szoktak pert indítani, ha a munkavállaló kárt okozott munkavégzése során vagy azzal összefüggésben, és ezt nem ismeri el” – mondja dr. Sipos Réka ügyvéd. A legtöbb munkavállaló úgy gondolja, nincs megfelelő anyagi háttere ahhoz, hogy munkaügyi pereskedéskor ügyvédhez forduljon. Így, ha valaki úgy dönt, akár saját magát is képviselheti. Ilyenkor a bíróság kérésre tájékoztatja a jogokról és kötelezettségekről, sőt a kereset benyújtásához ingyenes segítséget nyújt panaszirodájában. De a tapasztalatok szerint általában mind a két fél jogi képviselőt hatalmaz meg perbeli képviseletére. A munkaügyi per sajátossága, hogy munkaügyi bíróságok külön feladatát képezve kizárólag munkaviszonyból eredő jogok érvényesíthetők, ezen túl viszont a polgáriper-rendtartás általános szabályai érvényesülnek.

A kevésbé képzett dolgozók nincsenek tisztában azzal, milyen jogaik vannak, így amikor szembetalálják magukat a munkáltató képzett jogászával, megijednek. Sok esetben az is gond, hogy bizonyos dolgokat csak volt kollégák tudnának bizonyítani, ők pedig, akármennyire jóban vannak is a pereskedővel, féltik munkahelyüket, ezért nem nyilatkoznak.

A személyes kapcsolatra épülő vagy internetes, ingyenes jogsegélyszolgálatok szerepe is megnőtt az utóbbi időben. Ezek a fórumok azonban csak tanácsot adnak, nem képviselik az ügyfelet az eljárásban. Nagy előnyük, hogy vannak munkajogra specializálódott segélyszolgálatok, nem szükséges a személyes ügyintézés, és megmarad a segítséget kérő anonimitása.

„Általánosságban elmondható, a magyarok nem ismerik kellőképpen jogaikat. Ügyvédhez, munkaügyi bírósághoz akkor fordulnak, amikor a munkaviszony már megszűnt, s ennek módjával, elszámolásával nem értenek egyet” – mondja Balázs Péter szociális munkával foglalkozó szakember. Megkülönböztetés miatt még ennél is kevesebben perelnek, noha a munka világa hemzseg az ilyenektől. Segítséget az Egyenlő Bánásmód Hatóság adhat, még akkor is, ha a munkaadó jóval kedvezőbb helyzetben várhatja a per kimenete¬lét, mert a bizonyítás nehéz.

Vitarendezéshez a kilencvenes évek elejétől igénybe vehető az úgynevezett közvetítői eljárás, a mediáció is, amikor a szemben álló felek a mediátor, tehát egy harmadik, független személy közreműködésével próbálják megoldani konfliktusukat. Az eljárás jellemzője az önkéntesség, a bizalom, a gyorsaság és a költségkímélés.

A közvetítő igénybevételét nemcsak jogszabályok támogatják. Keresetindításkor a felperes köteles bejelenteni, volt-e közvetítői eljárás, szüneteltetés is lehet egyezségkötés érdekében, a bíróság pedig bármikor megkísérelheti egyezség létrehozását.

De lehet fordulni segítségért a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálathoz, a Fogyasztóvédelmi Békéltető Testülethez, a kamarai békéltető testületekhez. Továbbá 2000-ben egészségügyi, 2003-ban közbeszerzési területen is elindult a mediáció. 2002-ben törvény, 2003-ban közvetítői névjegyzék született.

Kezdődhet a pereskedés?
„Egy ügy elvállalásakor a rendelkezésemre álló adatok alapján igyekszem tájékoztatni a hozzám fordulót a jogi helyzetről, a bizonyítandó tényekről és az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekről – mondja dr. Kováts Sebestyén ügyvéd. – Nem szoktam tanácsolni a pert, ha a pereskedni kívánó fél állítását előreláthatólag nem lehet bizonyítani, vagy a perbeli követelés jogalapja hiányzik.”

A perindítás a bíróság által alkalmasnak talált keresetlevéllel indul, melyben meg kell jelölni az érvényesíteni kívánt jogot, az alapul szolgáló tényeket, bizonyítékokat. Kifogástalan keresetlevél esetén legkésőbb a beérkezésétől számított 15 napon belül tárgyalást tűznek ki.

Az első szakasz egyeztetéssel kezdődik. Ha ez eredménytelen, a bíróság megtartja a tárgyalást. (Nem kötelező a perbeli egyeztetés a dolgozó fegyelmi felelőssége alapján indult munkaügyi perben.)
A bizonyítási eljárás befejeztével a bíróság ítélettel határoz. Az első fokon meghozott ítélet ellen lehet fellebbezni (eggyel több példányban, mint ahány ügyfél a perben szerepelt) a munkaügyi bíróság székhelye szerinti megyei bírósághoz.

A másodfokú ítélet jogerős és végrehajtható, de bizonyos feltételek esetén felülvizsgálati kérelemmel megtámadható. Jogszabálysértésre hivatkozva kérni lehet a Legfelsőbb Bíróságtól a jogerős ítélet felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén harminc nap elteltével igazolásnak már akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

Mire figyeljünk?!
-A
felmondás indoka meg kell, hogy feleljen A munka törvénykönyve
előírásainak. (Valós, tényszerű, munkaviszonnyal összegfüggő, világos.
A felmondás indoka: munkavállaló képességei, munkaviszonnyal
kapcsolatos magatartása, munkáltató működése. Ám a jogutódlás önmagában
nem lehet felmondási indok.)

-A felmondásra vonatkozó
határidőket be kell tartani. (Mikori hatállyal, hány nap felmondási
idővel mondja fel a munkáltató a munkaszerződést?).

-Írásba kell foglalni, és saját kézjeggyel kell ellátni az intézkedéseket!

-A munkavállalónak át kell vennie a felmondást (aláírás, tértivevény).

-A
munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha nem ad át a
munkaviszony megszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, a
felmondási időt nem tölti le, egyéb felmondással, elszámolással
kapcsolatos szabályokat sért.

-Munkaügyi perekben nem kell
feltétlenül személyesen eljárni, meghatalmazottak is lefolytathatják a
pert. Ezt azonban közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
kell foglalni. Meghatalmazottként járhat el egyenes ágbeli rokon és
annak házastársa, örökbe fogadó és nevelőszülő, örökbe fogadott és
nevelt gyermek, testvér, házastárs, jegyes és élettárs, valamint ezek
egyenes ágbeli rokonai és testvérei, pertársa, vagy annak törvényes
képviselője, meghatalmazottja, ügyvéd és ügyvédi iroda. Önkormányzat
esetében eljárhat a képviselő-testület, illetve a helyi kisebbségi
önkormányzat tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület
hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője is.
De eljárhatnak az érdek-képviseleti szervek is a szakszervezet mellett.

-Jogi képviselet továbbra sem kötelező, sem az első-, sem a másodfokú munkaügyi perekben.

-Jogi osztályt működtető gazdálkodó szervezetek szempontjából fontos, hogy jogi előadó nem járhat el a Legfelsőbb Bíróságon.

-A
munkaügyi perre a munkáltató székhelye, illetőleg a munkáltató olyan
telephelye szerinti munkaügyi bíróság illetékes, amelynek illetékességi
területén a munkavállaló a munkaszerződése alapján munkát végez vagy
végzett.

-A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén –
függetlenül attól, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan ideig
állt-e fenn – a munkavállalót elmaradt munkabér, végkielégítés, továbbá
a felmentési időre járó átlagkereset illeti meg a törvényben
meghatározott szabályok szerint.

-Ha a bíróság megállapítja,
hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló
munkaviszonyát, a munkavállalót – kérelmére – az eredeti munkakörében
tovább kell foglalkoztatni. (A munkáltató kérelmére a bíróság csak
abban az esetben mellőzi a munkavállaló visszahelyezését az eredeti
munkakörébe, ha a munkavállaló további foglalkoztatása a munkáltatótól
nem várható el.)

-Az elmaradt munkabéren felül, ha a
munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató nem rendes felmondással
szüntette meg, meg kell fizetni részére a munkavégzés alóli felmentési
időre járó átlagkeresetét, és rendes felmondás esetén a munkavállalót
megillető végkielégítést is. (Ha a munkavállalónak étkezési térítés is
járt, elmaradt járandóságként azt is számításba kell venni, szemben a
munkaruha és a tisztálkodószerek értékével.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.