Élet-Stílus

Netes regény: jobb írni mint olvasni

admin
admin

2008. 05. 25. 16:00

Magyarországon is terjed a wikiiregény, amelyet az interneten egymástól független szerzők alkotnak. Egységes stílust vagy koherens történetvezetést itt persze ne is keressünk.

Agatha Christie szerint azért nem jó szerzőtárssal dolgozni, mert mindkét fél azt hiszi, hogy ő talál ki mindent, s övé minden probléma – feleannyi jogdíjért. Teljesen másképp gondolják ezt az úgynevezett wikiregények, wikinovellák létrehozói, ezeknek ugyanis éppen az a lényege, hogy minél több, egymás számára ismeretlen szerző találja ki, írja, szerkessze a művet. Az adott írásokba – az ismert internetes enciklopédia, a Wikipedia mintájára – akár regisztráció nélkül is beavatkozhatunk: szabadon folytathatjuk, kiegészíthetjük az anyagot. A nekünk nem tetsző vagy tévesnek ítélt részeket pedig azonnal ki is törölhetjük.

Kétszázötven szó

Habár korábban született már néhány, több szerző által létrehozott online irodalmi mű (fórumokon, e-mail segítségével), az első szélesebb körben is ismert wikiregény a brit Penguin kiadó ötlete alapján, a leicesteri De Monfort University támogatásával indult el 2007. február elsején. A történetbe bárki beleszólhatott; az egyetlen megkötés az volt, hogy az egyszeri hozzájárulás a szövegfolyamhoz nem lehet több 250 szónál (amit aztán persze bármennyiszer meg lehetett ismételni).

Az erre létrehozott internetes oldalon öt héten keresztül végül mintegy 1500 szerző írt meg egy kalandregényt, néhány – elsősorban az etikai szabályok betartására felügyelő – moderátor közreműködésével. A szerzők az összesített statisztika alapján 11 ezer szerkesztési műveletet, módosítást hajtottak végre. Az elkészült munka nagyjából 1000 oldalt tesz ki, ez azonban nem a regény hosszúsága, hiszen benne vannak az alternatív verziók, vagy az egyes részeket jobban kifejtő, magyarázó történetek is. Az egyik verzióban például Al Gore volt amerikai alelnök is szerepet kap.

Rajz: Tasnádi József

Rajz: Tasnádi József

A Penguin – bár könyvkiadóról van szó – elejétől fogva kizárta a wikiregény megjelentetését könyv formában, ezzel mintegy azt is elismerve, hogy ilyen keretek között nem lehet magas színvonalú szépirodalmi alkotást létrehozni; a kiadó a wikiregény kapcsán mindvégig inkább a közösségi, mintsem az irodalmi jelleget hangsúlyozta.

Más a kulturális logika

Gács Anna irodalomkritikus, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa is úgy véli, a wikiregények esetében nem releváns a hagyományos esztétikai szempontokat felvetni, az egésznek más a kulturális logikája. A szerzők köre és a közönség itt egybeesik, s az írók a szövegalkotást itt elsősorban kollektív játéknak fogják fel. A sokszerzős műfajban hiába keressük például a hagyományos regény olyan vonásait, mint az egységes stílus vagy a koherens történetvezetés.

A kiadó új műfajt teremtett: tavaly óta ugyanis a világ különböző részein indult el több, az eredetitől kisebb-nagyobb mértékben eltérő módon készülő efféle munka. Bár a Penguin wikiregény-készítő szoftvere ingyenesen felhasználható, az újabb történetek elindítói általában megpróbálják megújítani a tartalmi és formai elemeket is.

A jelenleg is készülő francia Wikiroman például abban különbözik brit testvérétől, hogy itt a szerzők csak közvetve szólhatnak bele mások szövegébe, történetébe: a résztvevők minden írásról szavaznak, s ennek ismeretében a szerző köteles módosítani vagy akár törölni saját mondatait.

Karnevál a semmi közepén

A tavaly nyáron elindított amerikai Wikinovelt is a brit kiadó kísérlete inspirálta: ennek „előállítása” hasonlít leginkább az eredeti wikiregényéhez (bár ez esetben sem ugyanazt a szoftvert használják), ám a Wikinovel alapítója a tanulságok ismeretében megpróbálta kiküszöbölni a Penguin-regény hibáit.

„Én sokkal megfontoltabb voltam a történet előzetes tervezésénél; itt mindenki előre kialakított és egyeztetett fejezetvázlatok alapján kezdhet el írni” – mondta el a Figyelőnek Justin McLachlan, a Wikinovel főszerkesztője, aki 2007 júniusában egymaga indította el a regényt, méghozzá ezzel a mondattal: „Kempingezés közben egy fiatal fiú és a bátyja elkóboroltak a családjuktól, és egy karneválba csöppentek a semmi közepén.” Az amerikai újságíró nem egyszerűen kísérletnek szánja a közös munkát: a Penguin kiadóval ellentétben azért kezdett neki a wikiregény szándékai szerint egy évig tartó szerkesztésének, hogy azt a végén könyv formában is megjelentesse.

McLachlan a Wikinovellel párhuzamosan létrehozta a Wikiworld oldalt is, ahol bárki megírhatja saját novelláját egy megadott szereplőgárdát használva. Ez esetben nem kell a szereplőket, a köztük lévő kapcsolatot, a környezetet kitalálni: csak a történések minél jobb megírására kell koncentrálni. McLachlan szerint ugyanis egy ilyen nagy közösség által írt műveknél kell egyfajta keret, terv, amelyet a szerzők követhetnek.

Kit ölsz meg ma?

A közös történetírási láz Magyarországra is betört: 2007 októberében elindult a Wikikrimi, melynek alcíme: Kit ölsz meg ma? Ez, a többi wikitörténettel ellentétben, egészében az eredeti ingyenes szoftvert használta, viszont itt a szerzőknek, a Penguin-regénynél megismert szabályok alapján, két hónap alatt egy bűnügyi témájú írást kellett összehozniuk.

„Érdekes műfajkísérletnek szántuk: vajon sok, egymás számára ismeretlen szerző képes-e megírni egy krimit, amelyhez a krimiírók általában a befejezés pontos ismeretében kezdenek hozzá?” – számol be Heller Gábor forgatókönyvíró, a Wikikrimit elindító Krimiklub.hu könyvkiadó vezetője.

Megoszlik a szorongás

A magyar projekt nem csak a műfaj tekintetében újított, de felkért nyolc ismert írót is (Bódis Kriszta, Garaczi László, Háy János, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Márton László, Németh Gábor és Podmaniczky Szilárd), kezdjék el ők a munkát, amibe utánuk a „civilek” is bekapcsolódtak. Az olvasók jelenleg is találgathatnak, melyik rész melyik íróhoz tartozik.

Bódis Kriszta szívesen vett részt a közös írásban: „Olyan ez, mintha kommunában nevelnénk a gyerekeinket; megoszlik a szorongás, nagyobb a játék, meg az öröm.” Ugyanakkor a feltételek miatt itt a tét nagyobb. „A meglevő észjárásokhoz, elbeszélő módhoz, stílushoz, nyelvhez, karakterekhez, cselekményszövéshez és helyszínekhez alkalmazkodva kell valamit kreatívan hozzátenni, és valamit az egészhez képest megújítani.”

Nyomozás

Talán a közös krimiírás nehézségeit jelzi, hogy bár több ezren kísérték figyelemmel a wikikrimit, csak nagyjából húszan vállalkoztak arra, hogy beleszóljanak a rejtélyes pálmaházi gyilkosság utáni nyomozás alakulásába. Ennek ellenére Heller Gábor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy évente elindítanak egy-egy újabb wikikrimit. A művek megjelentetésén csak több történet megszületése után gondolkodnak el, hiszen ezt a most elkészült novellát – a rövid terjedelem miatt – egymagában nem éri meg kiadni nyomtatásban.

Gács Anna a kollektív irodalmi produkciók számtalan új műfajának megszületésére számít, ám a wikikriminek nem jósol nagy jövőt. „Nem igazán számíthatunk arra, hogy valaha is olyan mű jön létre, amely ott fog sorakozni a polcon Agatha Christie mellett.” A jó krimi írásához ugyanis szükség van egy pontos előzetes tervre. Ennek hiánya a wikikrimin is érződött: szinte az összes szereplő meghalt a végére, mert minden szerző ki akart valakit végezni, s előfordult, hogy az áldozatot az egyikük feltámasztotta, majd egy fejezettel később másvalaki megint megölte.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.