A mexikói világbajnokságról lemaradó – a magyar válogatottal szemben a selejtezőcsoportot elbukó – Hollandia a 80-as évek második felére jelentősen megerősödött, s átvette a vezérszerepet a Benelux államok labdarúgásában.
A holland felívelésben szerepe volt annak is, hogy a dán és a belga labdarúgás megtorpant, míg az 1984-es Eb-cím ellenére Mexikóból csalódottan távozó franciák nagy generációjának leáldozott: a Szovjetunió és NDK (!) mögött csak harmadikok lettek a 3. csoportban. Az 1986-os KEK-győztes Dinamo Kijevre épített „szbornaja” mellett a rapszodikus spanyolok, a magabiztos olaszok, a veretlen angolok, a dánok, a belgák kiejtésével meglepetést okozó írek meg a hollandok készülhettek, akik simán utasították maguk mögé a görögöket, a magyarokat és a lengyeleket.
Van Basten és Gullit a görögök elleni meccs után (Getty)
Fiatalító favoritok
A torna előtt a házigazda, vb-ezüstérmes NSZK számított a fő esélyesnek, a fogadóirodák ugyanakkor egy esetleges olasz, vagy szovjet sikerrel is számoltak. A Beckenbauer-legénység alaposan megújult az 1986-os mexikói világbajnokság után: a karmesteri pálca Lothar Matthäus kezébe került, a kapuban Immel váltotta a botrányos könyve után önkéntes száműzetésbe vonult Scumachert, védelemben csak Berthold maradt hírmondónak (Brehme egy sorral hátrébb került), a csatársorban Klinsmann próbálta pótolni a válogatottnak búcsút intő Rummeniggét.
Kollegájához hasonlóan a Bearzot helyére került Azeglio Vicini is új csapatot épített: a korábbi Juve-korszak után ezúttal a Serie B-t megjáró, ám annál inkább megerősödő Milanra és az Interre épült a squdra azzurra: az 1982-es vb-hősök közül csak Bergomi és Altobelli maradt, ám az Inter támadója epizódszerepekre kényszerült a Sampdoria “gólikrei” (I gemelli del gol), Mancini és Vialli jóvoltából.
A kezdő fordulót követően sem változott jelentősen a besorolás: az NSZK ha nehezen is, de döntetlenre mentette az olaszok elleni rangadót. Mancini góljára Brehme válaszolt szabadrúgásból, ám az egyenlítéshez szükség volt az angol Hackett bíró jóindulatára is, aki egy kirúgás után úgy vélte (tévesen), hogy az olasz kaput őrző Zenga négyet lépett, mielőtt elrúgta a labdát.
A spanyol-dán sorozat újabb állomásán harmadszor is az ibériaiak nyertek (1984-ben büntetőkkel, a két évvel későbbi vb-n Butragueno jóvoltából 5-1-el verték az északiakat), míg Szovjetunió a hollandok ellen érvényesítette a papírformát, Írország viszont Európa után a szomszédos angolokat is meglepte: a brit derbin a zöld sziget képviselői játékban is felülmúlták nevesebb riválisukat, és Houghton korai góljának köszönhetően győzelemmel kezdték csoportjukat.
Peches Anglia
A második fordulóban a németek félgőzzel játszva is visszavágtak a dánoknak a mexikói – sokak szerint előre bekalkulált – 2-0-s betliért, az olaszok Vialli találatával 1-0-ra legyőzték a spanyolokat, s már ekkor körvonalazódott, hogy az első csoportból a németek és az olaszok léphetnek tovább.
Hollandia-Anglia (1. félidő):
Düsseldorfban is tisztult a képlet, az angolok kárára. Bár a végeredmény (3-1) holland dominanciáról árulkodik, minden idők egyik „legjátékosabb” angol csapata Fortunával is hadilábon állt. Az első félidőben Lineker, majd szabadrúgásból Hoddle is kapufát lőtt, míg Van Basten szerencsés vezető találata előtt – a támadó lövése megpattant Stevenen, s így kifogott a 100. válogatott találkozóját vívó Shiltonon – Rijkaard szabálytalanul szerelte Linekert: a csapatok 1-0-s holland vezetéssel vonultak pihenőre.
Térfélcsere után Bryan Robson egyenlített egy okos kényszerítő után, a hajrá azonban a nagy napot kifogó Van Basten vezette hollandoké volt. Egy elvétett szabadrúgás után Gullit szerezte vissza a labdát, és továbbította a középcsatárhoz, majd Robson kapufáját követően Erwin Koeman szögletét Kieft tessékelte a Milan támadója elé.
Hollandia-Anglia (2. félidő):
Van Basten volt az első játékos 1959 után, aki három gólt helyezett az angol kapuba! A csoport másik mérkőzésén az írek 1-1-re végeztek a szovjetekkel.
Ír helytállás
Miután az NSZK és Olaszország is könnyedén nyerte meg a spanyolok illetve dánok elleni utolsó csoportmeccsét a figyelem a kiegyenlítettebb II. csoport felé fordult: papíron csak az angol búcsú dőlt el, az élen álló szovjetek, valamint az egymással mérkőző írek és hollandok is eséllyel kacsingattak az elődöntő felé.
A szovjet-angol párharc Belanovék fényes sikerét hozta, Gelsenkirchenben azonban lényegesen kiegyenlítettebb volt a küzdelem. Bár az első játékrészben a védekezésre berendezkedett, döntetlen estén továbbjutó írek mindössze egy szögletet értek el, abból McGrath a lécre fejelt (a lepattanó labdát a gólvonalon posztoló Vanenburg fejelte ki) – az angolok elleni holland stílusos támadójáték rendre fennakadt a Morris, Hughton, McCarthy és Moran alkotta masszív ír védelmen.
Kieft gólja az írek ellen: Hollandia elődöntős (AP)
A 82. percben végül eredményesen zárult az állandósuló, három középcsatárt is bevető – Van Basten mellé Kieft és Bosman érkezett a kispadról – holland offenzíva. McGrath röviden fejelt ki egy beívelést, Koeman lövése a földön megpattant, ám így lett jó Kieftnek: a BEK-győztes PSV támadója a bal alsó sarokba fejelt. A vereséggel kezdő Hollandia lépett a négy közé, de az írek is kitettek magukért, lefújás után szurkolóik további félóráig éltették a torna meglepetéscsapatát.
Reváns 1974-ért
Az elődöntők következtek. Hamburgban a házigazda várt a hollandokra, s bár a narancsmezesek alkottak összeszokottabb csapatot, a németek elsősorban a spanyolok elleni játékukkal igazolták, hogy csapatépítés és fiatalítás dacára remek gárdát alkotnak.
NSZK-Hollandia:
A két szakvezető, Franz Beckenbauer és Rinus Michels nem „nyúlt bele” a mérkőzésbe: a németek csupán Gullitra állítottak külön őrzőt – a raszta-hajú azonban Borowka ügyködése ellenére élete egyik legjobb meccsét játszotta – míg a holland középpályán Wouters próbálta semlegesíteni a német támadások felépítéséért felelős Matthäust. A holland „testőr” végzett jobb munkát, ettől függetlenül az első félidőben ritkán forogtak veszélyben a kapuk.
Holland eufória: Van Basten megelőzi Kohlert – 2-1 (AP)
A második játékrészben a Klinsmann és Van Basten ellen elkövetett kisebb szabálytalanságok mindegyike tizenegyest ért a román Igna játékvezető értelmezésében: a pontról Matthäus és Koeman sem hibázott. A kevés helyzet ellenére magas színvonalú találkozó hajrájában Wouters passzát követően Van Basten megszabadult Kohlertől, s estében Immel mellett a hálóba helyezett – egyenlítésre nem maradt idő.
Hollandia visszavágott az 1974-es vb-döntőért, egyben 1956 után le tudta győzni legfőbb riválisát. A 17 esztendős fiatalként a müncheni vb-döntőt végigizguló Van Breukelen szerint 88-ban is a 74-es vereség motiválta a narancsmezeseket:
„Nem veszíthettünk ismét. Azt hiszem, az egész csapat ezzel a meggyőződéssel lépett pályára. Le kellett győznünk őket, minden áron”.
A holland szurkolók együtt éreznek játékosaikkal. A müncheni döntő előtt hatalmas vászonnal jelzik, számukra melyik volt a torna mérkőzése: „A döntőt kedden játszották”, utalva az NSZK elleni győzelemre. Hollandia azonban még nem ünnepelhetett önfeledten.
A hamburgi győzők az olaszokat könnyedén felülmúló szovjetekkel nézhettek farkasszemet a döntőben. A torna során mindvégig egyenletes teljesítményt nyújtó Lobanovszkij-csapat tíz nappal korábban Rácz góljával 1-0-ra legyőzte riválisát, a sors azonban a hollandokat ölelte keblére.
Csodagólok
Az első összecsapás során Lobanovszkij remekül megerősítette középpályáját, s a hosszú labdákra kényszerített holland támadók – Bosman és Van’t Schip ekkor még előnyt élvezett a hajrára becserélt, de egy kapufával előrukkoló Van Bastennel szemben – nem találták az utat Daszajev kapujába. A szovjet szövetségi kapitány Münchenben is hasonló harcmodorral próbálkozott, számításait azonban Rinus Michels keresztülhúzta: kiismerte a szovjetek lestaktikáját, s a szovjet védők vonalába helyezte Van Bastent.
Nyerő húzásnak bizonyult.
Hollandia-Szovjetunió:
A „szbornaja” esélyeit rontotta az is, hogy a torna talán legjobb középhátvédje, Oleg Kuznyecov az olaszok elleni sárgalapja miatt pihenőre kényszerült. Ettől függetlenül a szovjeteké volt az első helyzet, a védőjét egy csellel becsapó Litovcsenko azonban Van Breukelenbe lőtt.
Két perccel később vezetett Hollandia. Erwin Koeman jobboldali szöglete után a szovjet védők felszabadítottak, a labda viszont visszakerült a feladóhoz. A középpályás egy ütemet kivárt, majd a les-csapda érdekében kifele igyekvő védők mögé ívelt, ahova Van Basten lépett be. A támadó visszafejelt labdáját a kapu előterébe érkező Gullit fejelte a hálóba. Remek helyzetfelismerés volt, a torna egyik legszebb helyzete – hogy nem ez lett a torna találata, arról a gólpasszos Van Basten gondoskodott.
1988 Európa-bajnokai
A második félidőben Van Tiggelen csapott le Zavarov elszórt labdájára. A bajuszos védő a baloldalon mellette robogó Muhrent ugratta ki. A holland doyen mélyen a szovjet tizenhatoson belül ívelt labdája az ötös jobb sarkától kifele álló Van Basten felé szállt, s mivel a csatár az alapvonalhoz közelebb volt, mint a kapuhoz, számítani lehetett arra, hogy az első gólhoz hasonlóan az akciót követő Gullitot keresi majd labdájával.
Nem így történt. Van Basten a történelmet választotta. Gyönyörűen rádőlt a felé ívelő labdára, majd kapásból a hosszú felső sarokba bombázott. Európa legjobb kapusa, Daszajev esélytelen volt a keményen meglőtt, fölötte átívelő lövésnél – Van Basten viszont az Eb-döntők (és vb-döntők) talán legszebb góljával rukkolt elő. A második találat megroppantotta az addig hősiesen ellenálló szovjeteket, s bár Van Breukelen buta hibája nyomán – a kapus feleslegesen buktatta Gocmanovot – Belanov büntetőt lőhetett, 1986 aranylabdásának elvétett tizenegyese csapata lelkiállapotát is tükrözte: Szovjetunió feladta a küzdelmet.
A majd évtizedes hiányzás után az európai labdarúgás színpadára stílusosan visszatérő Hollandia megérdemelten lett Európa legjobbja.
A torna hőse:
—-Eb-torna, NSZK—-
I. csoport:
1988. június 10.
NSZK-Olaszország 1-1 (0-0)
Düsseldorf, Rheinstadion, 62 552 néző. Vezette: Hackett (angol)
Gól: Brehme (56.) illetve Mancini (53.)
1988. június 11.
Dánia-Spanyolország 2-3 (1-1)
Hannover, AWD Arena, 60 366 néző. Vezette: Thomas (holland)
Gól: M.Laudrup (26.), Povlsen (84.) illetve Michel (6.), Butragueño (53.), Gordillo (68.)
1988. június 14.
NSZK-Dánia 2-0 (1-0)
Gelsenkirchen, Parkstadion, 64 812 néző. Vezette: Valentine (skót)
Gól: Klinsmann (10.), Thon (87.)
Olaszország-Spanyolország 1-0 (0-0)
Frankfurt, Waldstadion, 51 790 néző. Vezette: Fredriksson (svéd)
Gól: Vialli (73.)
1988. június 17.
NSZK-Spanyolország 2-0 (1-0)
München, Olympiastadion, 72 308 néző. Vezette: Vautrot (francia)
Gól: Völler (30., 51.)
Olaszország-Dánia 2-0 (0-0)
Köln, Müngendorfer stadion, 53 951 néző. Vezette: Galler (svájci)
Gól: Altobelli (66.), De Agostini (87.)
Végeredmény:
1. NSZK 5 pont (5-1), 2. OLASZORSZÁG 5 (4-1), 3. Spanyolország 2 (3-5), 4. Dánia 0 (2-7)
II. csoport
1988. június 12.
Anglia-Írország 0-1 (0-1)
Stuttgart, Neckarstadion, 51.573 néző. Vezette: Kirschen (NDK)
Gól: Houghton (6.)
Hollandia-Szovjetunió 0-1 (0-0)
Köln, Müngendorfer stadion, 60 ezer néző. Vezette: Pauly (NSZK)
Gól: Rácz (54.)
1988. június 15.
Anglia-Hollandia 1-3 (0-1)
Düsseldorf, Rheinstadion 63 940 néző. Vezette: Casarin (olasz)
Gól: Robson (54.) illetve Van Basten (44., 72., 76.)
Írország-Szovjetunió 1-1 (1-0)
Hannover, AWD Arena, 38 308 néző. Vezette: Aldren (spanyol)
Gól: Whelan (39.) illetve Protaszov (75.)
1988. június 18.
Anglia-Szovjetunió 1-3 (1-2)
Frankfurt, Waldstadion 53 ezer néző. Vezette: Dos Santos (portugál)
Gól: Adams (15.) illetve Alejnyikov (3.), Mihajlicsenko (28.), Paszulko (72.)
Írország-Hollandia 0-1 (0-0)
Gelsenkirchen, Parkstadion, 70 800 néző. Vezette: Brummeier (osztrák)
Gól: Kieft (82.)
Végeredmény:
1. SZOVJETUNIÓ 5 pont (5-2), 2. HOLLANDIA 4 (4-2), 3. Írország 3 (2-2), 4. Anglia 0 (2-7)
Elődöntők
1988. június 21.
NSZK-Hollandia 1-2 (0-0)
Hamburg, Volksparkstadion, 61 330 néző. Vezette: Igna (román)
Gól: Matthäus (55. 11-esből) illetve Koeman (74. 11-esből), Van Basten (89.)
NSZK: Immel – Brehme, Kohler, Herget (Pflügler, 46.), Borowka – Rolff – Thon, Matthäus, Mill (Littbarski, 85.) – Völler, Klinsmann
Hollandia: Van Breukelen – Van Aerle, R.Koeman, Rijkaard, Van Tiggelen – Wouters, Vanenburg, A. Muhren (Kieft, 60.), E.Koeman (Suvrijn, 60.) – Gullit, Van Basten
1988. június 22.
Szovjetunió-Olaszország 2-0 (0-0)
Stuttgart, Neckarstadion, 61.606 néző. Vezette: Ponnet (belga)
Gól: Litovcsenko (61.), Protaszov (64.)
Szovjetunió: Daszajev – Besszonov (Gyemjanyenko, 35.), Kuznyecov, Hidjatullin, Gocmanov – Rácz, Alejnyikov, Litovcsenko, Zavarov – Mihajlicsenko – Protaszov
Olaszország: Zenga – Bergomi, F.Baresi, Ferri, Maldini (De Agostini, 64.) – Donadoni, Giannini, Ancelotti, De Napoli – Mancini (Altobelli, 46.), Vialli
Döntő
1988. június 25.
Hollandia-Szovjetunió 2-0 (1-0)
München, Olympiastadion, 72.308 néző. Vezette: Vautrot (francia)
Gól: Gullit (33.), Van Basten (54.)
Hollandia: Van Breukelen – Van Aerle, R.Koeman, Rijkaard, Van Tiggelen – Wouters, Vanenburg, A. Muhren, E.Koeman – Gullit, Van Basten
Szovjetunió: Daszajev – Gyemjanyenko, Hidjatullin, Gocmanov (Baltacsa, 68.) – Rácz, Alejnyikov, Litovcsenko, Zavarov – Mihajlicsenko – Belanov, Protaszov (Paszulko, 71.)
A torna gólkirálya: Van Basten (holland) 5 gól
A sorozat gólkirálya: Altobelli (olasz), Claesen (belga) és Van Basten (holland) 7-7 gól
A torna csapata: Van Breukelen (holland) – Bergomi (olasz), Koeman (holland), Rijkaard (holland), Maldini (olasz) – Wouters (holland), Giannini (olasz), Matthäus (NSZK) – Gullit (holland) – Vialli (olasz), Van Basten (holland)
