Beszéljen a szerepéről: kit játszik Ön a Párizs című filmben?
Madame Muyard-t játszom, egy péket, akinek mellesleg nagyon jó üzleti érzéke van, nagyon kedves a vásárlókkal, ugyanakkor meglehetősen rasszista. „Soha nem szállok szembe a színes bőrűekkel, egyszerűen csak előnyben részesítem az igazi franciákat” – mondja Madame Muyard. Ez a felfogás számomra borzasztó.
A Riens du Tout című film óta ez a bővérű személyiség az első, amit eljátszik Cédric Klapisch rendezőnek. Mit gondolt, amikor felkérték erre a szerepre?
Cédric már a felkérés előtt beszélt arról, hogy ír egy filmet, de egyelőre nem igazán tudja, hogyan jelenítse meg a személyiségeket, akik a fejében már összeálltak… A Riens du Tout forgatásáról fantasztikus élményeket őrzök, és imádom Cédric többi filmjét is, és egyszer csak felajánlotta nekem a szerepet: mivel jópofának találtam, ujjongva vártam, hogy megvalósítsam. A szerep valójában csak egy szempillantás a filmben, nem ölel fel túl hosszú időt, de – ahogy a többi mellékszerep is – hozzátesz a történet végső tanulságához.
Ugyanakkor maga a szerep nehéz, hiszen egyszerre kell megvalósítani az alak nevetségességét és őszinteségét. És mindezt Cédrickel forgatni, klassz kihívás!
Ön jelen volt Cédric Klapisch első munkáján. Sokat változott a filmes azóta?
Nem, azt nem gondolnám. Mindig tudta uralni a helyzeteket, irányítani a dolgokat, ugyanazokkal az igényekkel, ugyanazzal a kedvvel. Cédric már akkor is szerette a csapat történéseit, jókedvű volt… Ugyanaz az ember most is. Nyílván érettebb lett, hiszen számos filmet elkészített azóta. Miközben sikert sikerre halmoz, ezt mindig derűs nyugalommal fogadja, és így tud ugyanaz az ember maradni, mint aki volt. Egyszerű ember, kellemes vele dolgozni.
Úgy tűnik, hogy minden színész ezt mondja, aki vele dolgozott…
Én nem lepődöm meg ezen, hiszen nagyon szereti a színészeit, figyelmes velük, nagylelkű, kedves, türelmes, lelkesít, és nem felejt el megdicsérni, amikor elégedett veled… Az ember szeret neki játszani! S amikor érezzük, hogy a kapcsolatunk jó, szeretetteljes, jóindulatú, persze, hogy kellemesen érezzük magunkat. Cédric úgy tekint minden egyes színészre, mint az ő építményének szerves alkotóira. Nem rendelkezik mértéktelen egóval, minden a helyén van nála. Én személy szerint csak három napig vettem részt a forgatáson, de ugyanúgy a filmhez tartoztam, mint bárki más.
Cédric Klapischról tudjuk azt is, hogy kiváló a dialógok megírásában. Jó dolog az ő szövegeit mondani?
Igen, igen, jól szoktam szórakozni rajta, ugyanakkor persze koncentrálni is kell, hogy pontos legyek. Igazából azt találom nagyon izgalmasnak, hogy egyszerre játszunk karikatúrát, és ugyanakkor pontosak is vagyunk. Mindenki érezte már, hogy egy kizsigerelő ember túszként tartja markában, és íme, Madame Muyard pontosan egy ilyen személyiség. Kedves, figyelmes, ugyanakkor kiszipolyoz. Vicces dolog.
Párizs melyik részét kedveli a leginkább?
Elköltöztem a XX. kerületbe, mert azt imádtam. Azelőtt mindig a legmegnyerőbb negyedekben laktam, ahol rengeteg turista megfordul, tele van üzletekkel: a Marais-negyed (Párizs egy régi városnegyede – a szerk.), közel a Victoires térhez, a Bastille, a IX. kerület…
De ezeknek nincs olyan erős egyéniségük, mint a XX. kerületnek. Annak van egyfajta hangulata, és számomra ez a rész jelenti Párizst. Itt érzem jól magam.
Köszönjük Kiss Zsuzsának (SPI International Hungary Kft.) az interjúhoz nyújtott segítségét.
