Kazinczy Ferenc
Az államfő ünnepi beszédében kiemelte: reményei szerint a múzeum az értékőrzés mellett a magyar nyelv fejlődését inspiráló tudományos műhely, nemzedékek nevelője lesz. A múzeum felépítését 1994-ben határozta el a Kazinczy Ferenc nevét viselő társaság, az építkezés azonban csak tavaly áprilisban kezdődhetett el. Ennek kapcsán Sólyom László úgy fogalmazott: 13 év küzdelem eredményeként avathatjuk fel a Magyar Nyelv Múzeumának épületét. Hozzátette: a múzeum máris otthont ad tudományos konferenciának és három kiállításnak is, ősszel pedig megnyílik majd az az állandó kiállítás, amely a Magyar Nyelv Múzeumát meghatározza, és amellyel a hivatását betölti.
Sólyom László kiemelte: a nyelvi kommunikáció az emberi lét megkülönböztető jegye, a nyelv állapota ezért emberi és közösségi létünk minőségének mutatója is. Mint mondta, “költészet és líra a nyelv egyik magassága, de nélkülözhetetlen a másik is, az értekező próza, a fogalmi pontosság. Büszkék lehetünk rá, hogy magyarul minden tudományt lehet művelni”. Hozzátette: a tágabb világ birtokba vételéhez ugyanakkor a nyelv művelése és nemesítése is szükséges.
Az anyanyelv joga alapvető jog
“Mai nemzetfelfogásunk az állampolgárságon alapuló politikai nemzettel szemben a kulturális nemzet fogalmát vallja. Ennek alapja a kulturális identitás, a magyar nyelv közössége” – mutatott rá az államfő. Véleménye szerint nélkülözhetetlen, hogy használjuk és ápoljuk a magyar nyelvet, a magyar nemzet ugyanis nem csak a határon belül él, ezért különösen nagy jelentősége van az anyanyelv használatához való jog érvényesítésének.
Úgy fogalmazott, ez a jog az anyanyelv joga, a legalapvetőbb emberi jog, amely kiterjed a nyelv közösségi használatára, beleértve a politikai nyilvánosságot is. Sólyom László arról is szólt, hogy azokról sem szabad megfeledkezni, akik már nem anyanyelvként mívelik a magyart, de fenntartják a hozzá való tartozást.
Sólyom László felavatta a Magyar Nyelv Múzeumát (fotó: MTI)
Az államfő megjegyezte: a Magyar Nyelv Múzeumában a kétnyelvűség, a többnyelvűség és a nyelvek kölcsönhatása is megkerülhetetlen téma, hiszen a magyarság jelentős része idegen nyelvi közegben él.
A „trianoni infarktus” gyógyulni látszik
Vizi E. Szilveszter, aki egyben megnyitotta a Magyar Nyelv Hete elnevezésű rendezvénysorozatot, beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának megalakulása óta feladata a magyar nyelv ápolása, a fölötte való “őrködés”.
A tudós testület elnöke rámutatott arra, hogy az Európai Unióban az országhatárok lényegüket vesztették, így a “trianoni infarktus” Magyarország esetében gyógyulni látszik, a magyar nyelv ápolása határon innen és túl ezért is fontos feladat. Hozzátette: sokan féltették az európai uniós csatlakozás után a magyar nyelvet és a hagyományokat, de beigazolódott, hogy minden csak rajtunk múlik. A Magyar Nyelv hete keretében nyelvészeti tudományos konferenciát is rendeznek Széphalomban.
Október 23-án nyit az állandó tárlat
A Magyar Nyelv Múzeumban egyelőre három időszakos kiállítás látható, az állandó tárlat a tervek szerint október 23-án nyílik meg. A múzeumban szerdától Kazinczy Ferenc egykori könyvtárának egy része mellett Corvina- és textilművészeti bemutató várja az érdeklődőket.
A modern stílusban épült Magyar Nyelv Múzeumának terveit Radványi György Ybl-díjas építész készítette, az építkezés egy évvel ezelőtt kezdődött el. A beruházás 700 millió forintba került, 400 millió forintot az unió állt az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt keretében, 300 milliót adott a megyei önkormányzat, amely magára vállalta a múzeum működtetési költségét is. A berendezésekre, a környék rendbetételére további 100 millió forintot költöttek.
