Élet-Stílus

Az országok többsége nem támogatja a pekingi bojkottot

Míg Nicolas Sarkozy francia államfő a minap nem tartotta kizártnak a pekingi nyári olimpia bojkottját, a világ politikai vezetőinek többsége elkötelezett a játékokon való részvétel mellett. Schmitt Pál is a bojkott ellen emelt szót.

Sarkozy kedden úgy fogalmazott az olimpia nyitóünnepségének bojkottjával kapcsolatban, hogy “minden lehetőséget nyitva hagy”, s egyúttal a kínai vezetők felelősségérzetére apellált. Bernard Laporte, a sportügyekben illetékes francia államtitkár kijelentette, hogy “nem ellenezi” a bojkottot. Rama Yade, a külügyminisztérium emberi jogi államtitkára pedig úgy vélekedett, hogy “komolyan számításba kell venni” a bojkott lehetőségét, ha Kína nem teszi meg a szükséges lépéseket Tibetben.

A kormányok többségére azonban nem jellemző, hogy a francia politikai vezetéshez hasonlóan ennyire nyitva hagynák az olimpiai bojkott kérdését. Egyedül Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke tartotta indokoltnak a játékoktól való távolmaradást, ha Kína továbbra is elutasít mindenféle párbeszédet a dalai lámával.

Az amerikai elnök is utazik (EPA)

Az amerikai elnök is utazik (EPA)

A washingtoni Fehér Ház viszont kedden megerősítette: George Bush amerikai elnök a tibeti helyzet és Sarkozy kijelentése ellenére változatlanul arra készül, hogy jelen lesz a pekingi nyári olimpián. Az Európai Bizottság is az olimpiai játékok bojkottja ellen foglalt állást, egyúttal visszafogottságra szólította fel Kínát Tibettel kapcsolatban.

Gordon Brown brit miniszterelnök részt vesz a sportesemény záróünnepségén, a trónörökös Károly herceg azonban közölte, hogy nem lesz ott a nyitóceremónián. Ausztrália, Portugália és Görögország vezetői jelezték, hogy nem áll szándékukban tüntetőleg távol maradni a pekingi játékoktól. A jelenlegi tervek szerint az osztrák kormány sportügyekben illetékes államtitkára elutazik a nyitóünnepségre, ám ezt még felülvizsgálhatják a tibeti helyzet alakulásától vagy egy esetleges közös uniós állásponttól függően – közölte a tárca szóvivője.

A lengyel politikai vezetés eddig hallgatott a kérdésről, leszámítva a szenátus elnökét, Bogdan Borusewiczet, aki pozitívan nyilatkozott a nyitóünnepség bojkottjáról, mert véleménye szerint az esemény inkább politikai, és nem sport jellegű. Hasonlóan bizonytalan pillanatnyilag Japán álláspontja is. Komura Maszahiko külügyminiszter arra kérte Kínát, hogy ne tegyen semmi olyat, amely veszélybe sodorhatná a nyári játékokat, Tokió kormányzója pedig azt mondta, hogy még nem döntötte el, elutazik-e a pekingi megnyitóra.

A nemzetközi és az országos sporthatóságok egyaránt elutasítják az olimpiai bojkott minden formáját. Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke úgy vélekedett hétfőn, hogy nem lát nemzetközi elszántságot a sporteseménytől való távolmaradásra.

—-Schmitt Pál: a bojkott nem jó eszköz—-

Az olimpia a béke és a kultúrák közti párbeszéd egyik legfontosabb ünnepe – hangoztatta Schmitt Pál európai parlamenti képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, a pekingi nyári olimpia megnyitóünnepségének bojkottjára szólító felhívásokra reagálva.

Schmitt Pál – magyar újságíróknak nyilatkozva – úgy vélte, a világ legnagyobb sporteseményének bojkottja nem a megfelelő eszköz a politikai nyomásgyakorlásra. „Akik ilyenre szólítanak, nem tanulmányozták a bojkottok történetét” – jelentette ki. – Olimpiai játékok alatt már sok bojkottra sor került, de ezek soha semmilyen eredményt nem értek el. A vesztesek mindig a sportolók voltak, és semmi nem változott.”

Emlékeztetett, hogy a korábbi hasonló akciókkal a melbourne-i, a moszkvai vagy a Los Angeles-i ötkarikás játékokon sem sikerült elérni azokat a politikai változásokat, melyeket a tiltakozók szerettek volna. 1952-ben egyébként Kína is bojkottálta a játékokat Tajvan szereplése miatt, de szintén sikertelenül.

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyébként sem az a szervezet, amely meg tud regulázni egy 1,3 milliárdos nemzetet” – szögezte le Schmitt Pál. Úgy vélte, a bírálatok megfogalmazására más fórumok állnak rendelkezésre: „Kína tagja például az ENSZ-nek és a Biztonsági Tanácsnak, és aláírta az alapvető emberi jogok nemzetközi chartáját is.”

„Amikor Peking elnyerte az olimpia rendezési jogát, a döntnökök joggal feltételezték, hogy ezen a téren is minden rendben lesz” – tette hozzá a fideszes politikus.

Azt is kiemelte, hogy Kína és Peking komoly erőfeszítéseket tesz a szervezés sikere érdekében minden téren, így a környezetvédelemben, a nevelés és a létesítmények ügyében.

Ha a politikusok távol maradnak a megnyitóünnepségtől, ez az ő döntésük. A sportolóknak mindenképpen ott kell lenniük a versenyeken és a megnyitóünnepségen is – hangoztatta Schmitt Pál.

Robbantás kínában

Huszonketten szörnyethaltak és tízen megsérültek egy robbanásban, mely egy petárdaraktárban következett be Kína északnyugati részén – jelentette az Új Kína hírügynökség szerdán. A detonáció közép-európai idő szerint délben történt Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományban, Turfan oázistól 8 kilométernyire, egy sivatagi területen. A tüzet eloltották, a baleset okának kiderítésére vizsgálat indult, a sebesülteket kórházba szállították – adta hírül a kínai hírügynökség, további részletek közlése nélkül.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik