Élet-Stílus

Turult lőttek Hevesben

admin
admin

2008. 03. 25. 11:40

Lelőttek egy, a legendák turulmadarának tartott kerecsensólymot a hevesi síkon. A jeladóval ellátott példány tudományos megfigyelés alatt állt, egymillió forintos eszmei értékén túl a kutatómunka anyagi és eszmei kára is jelentős – tudtuk meg a madártani egyesülettől. A környéken már több védett ragadozó madarat is elpusztítottak.

A madár már 4 napja ugyanarról a helyről adta a jeleket, ez alapján meghatározták a koordinátáit, és egy nagy, lőtt sebbel az oldalán akadtak rá a tetemre. A jelek szerint a lövés kiskaliberű puskából származik – közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME).

A LIFE projektek kiemelkedő jelentőségű programja a madarak jeladóval történő felszerelése, így a fokozottan védett madár egymillió forintos értékén túl, a kutatási munkát ért kár is felbecsülhetetlen. Az ügy a rendőrségen van, a területen nem ez volt az első eset – mondta el a FigyelőNetnek Pommer Mátyás, az MME kerecsenvédelmi munkatársa. A mostani helyszín pár kilométeres körzetében korábban találtak már egy lelőtt kerecsent, több kispuskából származó töltényhüvelyt, és két megmérgezett sast is.

Kerecsensólyom (fotó: MME/Bagyura János)

Kerecsensólyom (fotó: MME/Bagyura János)

A turul

Ha az elkövetőt elfogják, és több esetet is sikerül rábizonyítani, a pénzbírságon kívül akár börtönbüntetésre is számíthat. A kerecsen nagytestű sólyomfaj, barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. A nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozó madara.

A kutatók a kerecsensólyommal azonosítják a turult: a „legendás ősről” szóló leírások több pontban tökéletesen egybeesnek a kerecsensólyom tudományos megfigyelésének eredményeivel. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket.

Egy életre választ párt

A tudomány szolgálatában (fotó: MME)

A tudomány szolgálatában (fotó: MME)

Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek, eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40 százalékát kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.