Élet-Stílus

A nyúlnak nem ünnep a húsvét

admin
admin

2008. 03. 19. 11:45

A húsvéti nyulak többsége az ünnep után a kukában, az utcán vagy állatotthonban végzi. A budapesti állatkert idén nem fogadja be a nyulakat, az állattartás felelősségét hangsúlyozzák. Ne vegyünk élő nyulat húsvétra, ha nem vállaljuk, hogy 12 évig gondozzuk – figyelmeztet a Fehérkereszt.

Az állatvédő egyesület azt kéri az emberektől, hogy ne vásároljanak élő nyulat, amelynek élettartama 6-7, maximálisan 12 év körül van. Mindenki gondolja meg, hogy képes-e ennyi ideig lelkiismeretesen és kellően gondoskodni az állatról. Fessenek inkább tojást, de abból sem a ketreceset, amit a rábélyegzett kód első száma jelöl.

Az elsõ számot kell figyelni (FN.hu infografika, forrás: Fauna)

Az elsõ számot kell figyelni (FN.hu infografika, forrás: Fauna)

Az „idényszerű házikedvencként” vásárolt húsvéti nyulakkal kapcsolatban emel szót a Fővárosi Állat- és Növénykert is. Felhívják a figyelmet, hogy az állatokról való gondoskodás nemcsak belátás kérdése, hanem az állatvédelmi törvényben rögzített jogszabályi előírás is. Azok számára, akik végül nem vásárolnak nyulat, az állatkert nyuszisimogatóval és jelképes örökbefogadással teremt lehetőséget arra, hogy ne maradjanak ki a „nyusziélményből”.

Az intézmény az idei évtől nem fogad be nyulakat a húsvéti ünnepek után. A probléma ismertté válása nyomán ugyanis az utóbbi egy-két évben már nem azok éltek ezzel a lehetőséggel elsősorban, akiknek eredetileg szólt – áll az állatkert közleményében. Inkább azok hoztak be nyulakat, akik eleve nem törődtek a felelősség kérdésével, hanem kifejezetten arra számítottak, hogy a nyulakat úgyis „leadják” az állatkertben. A nyulak befogadásának gyakorlata tehát a továbbiakban inkább az állattartó felelősség megkerülését erősítené.

Nem sok örömük van a húsvétban (fotó: MTI)

Nekik csak szenvedést hoz a húsvét (fotó: MTI)


Nyúlfejű istennő

Magyarországon és többek közt az Egyesült Államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak. A tojás és a nyúl már az ókor óta termékenységi szimbólumok – írja a wikipedia.hu.

A Fehérkereszt Állatvédő Liga szerint az angolszász húsvét (Easter) szó eredete a kereszténység előtti Eostre istennőre vezethető vissza. Magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, vagyis a húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl szaporasága folytán a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokra vezethető vissza. A termékenység másik ismert szimbóluma a tojás, a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet, az újjászületés jelképe.

Itt sem önszántából szerepel a nyuszi (fotó: MTI)

Itt sem önszántából szerepel a nyuszi (fotó: MTI)


Tojást rak a nyúl

Bede Venerabilis történetíró szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A madárból lett nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt, s a tojásokat az istennő a gyerekeknek adta. A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt. A többszínű tojások a 17. századtól terjedtek el – írja a Fehérkereszt.

A tojást tojó nyúl ötlete az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai holland telepesek az “Osterhase” vagy “Oschter Haws” (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek. A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba. A 18. században kialakult Halloweenhez és Valentin-naphoz hasonlóan a húsvéti nyúl szokása is rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó kultúrkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.