Élet-Stílus

Teszt: Jaguar XF – luxuscica

Végre egy olyan Jaguar, amely sok tekintetben hozza a márkától elvárt minőséget, hangulatot. Érdekes, hogy az XF nem sokkal azután érkezett, amikor az angolok egyik büszkesége, a Jaguar az egykori brit gyarmat, India kezére került.

A kocsi formájába igyekeztek belezsúfolni valamicskét az összes eddigi sikeres Jaguarból. Így ha hagyjuk magunkat meggyőzni, szinte bármit beleláthatunk egy-egy részletbe. Az orron – amely talán a járgány egyetlen nehézkesen szerethető része – trónoló, krómízű hatalmas nyílást a sajtóanyag csinos ékszerhez hasonlítja. Sajnos azonban bizsu. Ugyanis a szépen csillogó rács olcsó műanyagból készült, de a tanulmányautón megismert lámpák is vonzóbbá tették volna az autó küllemét.

Oldalról, de legfőképp hátulról mutatja legjobb formáját a roppant merevre épített karosszéria. Egyértelműen a feneke és két hátsó kipufogó a legszebb, de a hatalmas kerekek és az oldalsó kopoltyú is vadítóak.

A járgány méreteihez mérten odabent nem kell nyomorogni. Bőrbe öltöztetett üléseibe belehuppan az utas, érzésre valóban olyan, hogy benne ülünk, nem csupán rajta egyensúlyozunk.

Tervezői nem felejtették el, hogy végre használható méretű csomagtartót is sikerült kigazdálkodni a közel ötméteres hosszból. Ha az 500 liter mégsem lenne elég, akkor a pótkerék elhagyásával további 40 liter rakodóhelyet szerezhet, akinek ez a fontosabb. Az első traktusban pedig további 9 liternyi kacatnak van helye és az iPodnak is van hely.

Képgaléria (vezess.hu)

Képgaléria (vezess.hu)

Néhány hibát is hagytak maguk után a tervezők, így a fényűző belső térhez méltatlan műanyag kapaszkodókat, az esztétikai apróságokra érzékenyebbek szerint a világos bőr belsőhöz párosított fekete biztonsági övek sem tartoznak a telitalálatok közé. Kapcsolóinak, gombjainak kialakítása, minősége és az egész enteriőr hangulata azonban nagyon jól sikerült. Jó benne ülni.

Színház az egész világ

Az XF belsejének kidolgozásával fiatal csapatot bíztak meg, ami látszik is az elkészült munkán. Nem fukarkodtak a színpadias elemekkel, így a szívdobogás ütemére villogó piros fényű indítógomb megnyomása után a szellőzőrostélyok elfordulnak, és a váltógomb fordítókapcsolója is kiemelkedik a helyéről.

Ha tovább akarjuk fokozni a hatást, akkor nyomjunk egy kövér gázt. A V8-as benzineseknek érthető, hogy szép hangjuk van, de az XF-ben a V6-os, két turbóval lélegeztetett dízelmotor is igen szépen muzsikál. A kesztyűtartónál ismét egy poén jön: gombot hiába is keresnénk, a nyitást intarziának is beillő szenzoros kapcsoló érintése vezérli. Hasonló technikával lehet a belső világítást is felkapcsolni, csak meg kell érinteni a kiválasztott lámpa buráját, és máris jön a fény.

Nagy hangsúlyt kapott a belső tér éjszakai kivilágítása is. Ugyan mindenhonnan kékes fény kúszik elő a sötétben, ez mégsem az olcsó, szempusztító piaci kék, tehát még szeretni is lehet.

Az XF audiorendszerét a Bowers & Wilkins szállítja. A brit cég elsősorban remek – csillagászati árú – hangsugárzóiról híres. Membránjaik anyagaként előszeretettel használnak kevlárt és a gyémánt bevonattól sem idegenkednek.

A legjobban felszerelt Jaguar XF-be tizennégy darab hangszórót préseltek be, amelyeket összesen 440 wattnyi erősítő dolgoztatja meg. Bölcs dolog, hogy a hangmérnököket már az autótervezés korai fázisában odaengedték a számítógép mellé, így nem a kész autóba kellett beletenniük a saját tudásukat, hanem beleszólhattak, mit hol is szeretnének látni, hallani. Kicsit rontott a rendszer esélyein, hogy az autókban nem rendes cd-t hallgattunk, hanem egy iPod szolgáltatta a bármennyire okosan, de mégiscsak tömörített zenéket.

Biztonságtechnikai finomságokat is bőven találunk a legújabb Jaguarban, így az osztott külső visszapillantó helyett holttér-figyelő tekintget be helyettünk a láthatatlan helyekre, a gyalogosok épségére pedig a felpattanó gépháztető vigyáz. A tolatókamera és az adaptív tempomat már nem ekkora varázslat, de ezek is hozzájárulnak a biztonságos közlekedéshez.

Teszten

Kezdetnek egy szimpla V8-as modellt választottunk. A szívó V8-as a hatfokozatú, okosan és főleg roppant fürgén dolgozó automatikus váltóval igazán nagy élmény volt.

A kormány mögött megbúvó hatalmas váltófülek szériában járnak minden XF-hez, és számos hasonló megoldástól eltérően itt még használhatók is. Ez főleg a méretnek és a jó elhelyezésnek tudható be. A négyajtós kocsi futóműve inkább sportos, mint komfortos, ami nekünk külön öröm. Így kicsit jobban kellett figyelni a fekvőrendőrökre, de ennyi belefér.

Nem panaszkodhattunk a dízelmotoros kivitelre sem, a hang és a tisztes nyomaték mellett itt a 8-9 liter körüli fogyasztás is boldogsággal tudja eltölteni a sofőr szívét. Persze a legnagyobb szám a 4,2-es kompresszoros változat, amely igazi fenevadként viselkedik.

Gázpedáljával illik óvatosan bánni, a hátsó kerék hamar elveszti a kapcsolatot az aszfalttal. Igaz, csak egy pillanatra, aztán úgyis közbeszól az ESP, de az érzés így is zseniális.

Az XF sikere szinte garantált, amit az eddig felvett tízezer előrendelés és a nyolc hónapos várakozási idő is alátámaszt. Végre egy olyan Jaguar, amely sok tekintetben hozza a márkától elvárt minőséget. Érdekes, hogy az XF nem sokkal azután érkezett, amikor az angolok egyik büszkesége, a Jaguar az egykori brit gyarmat, India kezére került.

Itthon tavaly 64 darab Jaguar talált gazdára, egy évvel korábban 74 fogyott. Legkelendőbbnek az X-Type bizonyult, ebből mindkét évben jóval több ment el, mint az egyéb típusokból. Az importőr információi szerint a hivalkodást kerülő tehetősebb ügyvédek, orvosok döntenek a márka mellett, de néhány híresség is a patinás márka mellett teszi le a voksát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik