Az egykori fürdőváros alig 20 kilométerre fekszik a másik híres ókori romvárostól, Pergamontól. Allianoi, virágkorát a II. században, Hadrianus idején élte. Ekkor jelentős építkezések zajlottak a területen. A termálvizű medencéket hosszú, föld alatti csatornákkal kötötték össze. A felszínre törő 40-50 Celsius fokos vizet, nem csak a helyiek használták, de távoli területekről is sokan érkeztek gyógyulni a szent helyre. A települést a XI-XII. századig használták. Egyes medencéket még az 1950-es években is használta a környék lakossága.
A település mai értékét leginkább az jelenti, hogy számos egykori építmény rendkívüli épségben megörződött. Az öt méter magas falak óvta medencét tápláló melegvizű forrás, az érintetlen monolit oszlopokkal és mozaikkal díszített terem, a fedett sétányok, az utak és házak romjai, kutak és mintegy 11 ezer műtárgy… ez Allianoi.
Ahmet Yarasnak és régész csapatának kilenc évre volt szüksége, amíg feltárta a romokat, amelyek Allianoi kincseinek csak kis részét képviselik. Az egykori égei-tengeri fürdővárosnak ugyanis csak 20 százalékát tárták fel. A kutatóknak azonban nem lesz idejük, hogy fennmaradó 80 százalékot napvilágra hozzák: egy tudományos bizottság 2007 októberében – két korábbi határozatával homlokegyest ellenkezve, az ásatások területének elárasztása mellett döntött.
A Yortanli-gát tavaly készült el. A gyűjtőmedence feltöltése – amelynek segítségével mintegy 8000 hektárnyi mezőgazdasági területet öntöznek majd – már csak hetek kérdése.
“Ami a nekem, a tudósnak a legjobban fáj, az az, hogy örökre eltűnnek ezek a romok, anélkül, hogy valamennyi kincsüket megismerhetnénk” – mondta Ahmet Yaras, aki február elején utazott az ásatásokhoz, hogy Allianoi néhány barátjával együtt búcsút vegyen tőlük.
“A feltárt 20 százalék segítségével megtudtuk, hogy Allianoiban van a világ legnagyobb és legépebben megmaradt ókori termálfürdője, már csak ezért is óvni kellene ezt a területet” – mondta a kutató. Hozzátette: mintegy négyszáz fém orvosi eszközt is találtak, sokkal többet, mint a világ bármelyik ókori városában.
Még az 1950-es években is használták a környékbeliek (Forrás: Wikipedia)
Több tudós osztja kollégája keserűségét, és fájlalja a kivételesnek tartott terület lehetséges elvesztését.
Pierre Chuvin, az ókori Görögország szakértője, az Anatóliai Kutatások Francia Intézetének igazgatója sorolja a régészek útjába állított akadályokat: a kutatás finanszírozásának hirtelen leállítása, az igazgató, Ahmet Yaras menesztése, a tudományos bizottságok szaporodása egészen az óhajtott szakvélemény elhangzásáig.
Hiába volt a nemzetközi összefogás
“A török kormányzat igen rosszhiszeműen járt el” – összegezte a francia kutató, – “Attól féltek, hogy az ásatásokat olyan jelentősnek találják, hogy nem lehet majd őket elárasztani” – tette hozzá.
Alsel Tibet régész, a török nagyváros történelmi örökségének védelmére alakult Isztambuli Platform alapítója szerint Allianoi programszerű elpusztítása már csak azért is képtelenség, mivel a gát csak korlátozott ideig fog működni. “A gátat a hordaléklerakódás miatt csak ötven évig használhatják” – fejtette ki. Ha viszont Allianoit konzerválnák, egy második Pompejivé válhatna. Bőven hozna a konyhára, és nem avulna el”
Az elárasztásnak, az eredeti tervek szerint, már 2005-ben meg kellett volna történnie, de az építési munkálatok elhúzodása, valamint a nemzetközi régészszakma támadásai is lassították a folyamatot. 2005-ben nagyszabású civil kezdeményezés indult, melynek célja volt, elérni a török kormánynál, hogy nyilvánítsák elsőrangú kulturális örökséggé a fürdővárost. A kezdeményezést a 200 európai civil szervezetet tömörítő Europa Nostra, de az Európai Unió és az UNESCO is támogatta, ámde sikertelenül. Most úgy tűnik, hogy a török hatóságok által 2007 végén hozott döntésnek már semmi nem állja útját, és csak napok kérdése a terület elöntése.
A tudományos közösség utolsó reménye, hogy az Allinoitól 120 kilométerre délnyugatra fekvő Izmir jelentkezni kíván a 2015-ös Világkiállítás megrendezésére. Mivel az égei-tengeri kikötőváros az Expóra az “egészséget mindenki számára” témát választotta, a régészek igyekszenek felkelteni a közvélemény figyelmét, hogy a jelentkezés feltétele a világ egyik legszebb ókori fürdővárosának megóvása legyen.
