Egy átlagos forró napon 33 százalékkal több haláleset történik, megnő a felszínközeli ózonkoncentráció, mely csökkenti a várható élettartamot, illetve komoly károkat okoz a mezőgazdaságban és az élővilágban is – írja az Időkép.hu. Tavaly például néhány napra közel 30 fokig melegedett a Balaton vize: amennyiben a folyamatok nem változnak, heteken át is 30 fok körül lesz a víz hőmérséklete, mely a halállományának kipusztulásához vezethet.
A vízveszteség minimalizálásáért a fák tavaly nyáron elkezdték hullatni a leveleiket (fotó: MTI)
A 20. század eleje óta folyamatosan feljegyzett meteorológiai adatok alapján egyértelműen a tavalyi év volt a legmelegebb hazánkban. A tendencia folyamatos emelkedést mutat, a jelenlegi számítások alapján nem kizárt, hogy 2060-ra már 49 Celsius-fok lesz az abszolút rekord Magyarországon. Egyenetlenebb lesz a csapadékeloszlás is, hosszú, forró és száraz időszakok következnek, melyeket a nyári hónapokban 1-2 alkalommal a több termikus energia miatt a korábbinál nagyobb erejű viharok erősebb széllel és gyakoribb jégesővel érkezhetnek.
Tavaly rendkívül meleg volt ugyan, azonban az átlagosnál csapadékosabb volt az időjárás – nyilatkozta az InfoRádiónak Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője. Ennek ellenére az is elmondható, hogy aszályok tették nehézzé a mezőgazdasági termelést, a nyári nagy meleg előtt pedig még késő tavasszal is fagyott, ami szintén sok helyen tönkretette a termést.
Csapadék nem akkor esett, amikor kellett volna, áprilisban voltak olyan országrészek, ahol a havi csapadékmennyiség nem érte el az egy millimétert. A június is az átlagosnál szárazabb volt, ennek köszönhetően júliusban már vízhiány volt. A rendkívüli időjárás az emberek egészségi állapotában is változást hozott. A nyár folyamán három nagy hőhullám is volt, július második felében például 10 napon át volt rendkívüli meleg.
