Élet-Stílus

Elnézést kért filmjéért a rendező

admin
admin

2008. 02. 01. 06:00

A 39. Magyar Filmszemle játékfilmes szekciója megkezdte működését. Rögvest az elején találkozhattunk az „allergiás rendezővel”, egy kollégája pedig bocsánatot kért azoktól, akiket a filmje untatott.

Igen, elkezdődött. A filmszemle, a magyar. Pontosabban január 29. óta tart, merthogy a dokumentumfilmes szekcióval keddtől kezdetét vette, csak hát az alkotókon, a produkciós cégen és a rendező rokonain (barátain, üzletfelein) kívül nagyon-nagyon kevés az outsider érdeklődő, az aki csak úgy, az utcáról betéved. Egy-két olyan „sztár” dokumentumfilmest leszámítva, mint Kocsis Zoltán (Eldorádó) és Almási Tamás (Sejtjeink) – igaz, utóbbi alkotó idén a játékfilmesek között indul a Márió, a varázsló című filmjével, de arról majd ott és akkor.

Tejút

Tejút

Szóval. A földi halandó a csütörtöki, a játékfilmes nyitónappal vetette bele magát a magyar filmdömpingbe, ha újságíró, azért, ha érdeklődő mezei földi halandó, akkor meg azért. Az előzetes információk szerint a legnagyobb várakozás a csütörtöki terítékről Fliegauf Benedek Tejút című filmjét előzte meg. Ezért a művéért egyébként a sajtóvetítés után maga a rendező kért elnézést. Volt miért! A szöveg és (szinte teljesen zene) nélküli, inkább kísérleti jellegű, semmint klasszikus értelemben vett, tíz állóképből összesorakozó statikus „játékfilm” próbára teszi a nézőit – akinek van türelme, hangulata és affinitása hozzá, szeretni fogja. Tényleg van, akinek tetszik, például tavaly elhozta a locarnoi fesztivál fődíját.

A Figyelőnet háromtagú helyszíni filmkommandója számára azonban az 56 villanás című Sólyom András-tanulmánnyal vette kezdetét a 39. hazai filmmustra. Ami hivatalosan a dokumentumfilmek mezőnyében versenyez, de az Angyal István egykori 1956-os forradalmár perét és halálát korabeli iratok és írások alapján feldolgozó film átmenet valóság és fikció között, például olyan színészek játszanak benne, mint Bálint András, Szilágyi Tibor és Márton András. Tetszett a film, és reméljük, minél többen találkoznak majd vele a tévés sugárzásakor, mert hogy oda szánták, nem a mozikba, magyarázta a direktor a sajtóvetítést követően.

Off Hollywood

Off Hollywood

A nap – számunkra – nagy kedvence az Off Hollywood című Hajdu Szabolcs-film volt (már játsszák a mozik), minden hibája ellenére – például, hogy nem volt vége, egyszer csak kifutott a tekercs a gépből – mi szerettük. A mai magyar rendezőnő és a mai magyar filmezés történetét elevennek találtuk – na, ja, a szereplők rögtönzései alapján született a végül megfilmesített forgatókönyv –, három legsikerültebb jelenete, amikor a vidéki színész Pesten egy kocsmában rekedt földijével beszélget; amikor a főhősnő rádióinterjút ad, és amikor a filmbeli rendezőnő új, Nem, hanem… című mozijában közreműködő színész a gázsiját követeli a gyártásvezetőtől. (Tanulságos.)

A film „őrülési-kiborulási” jelenetéről a vetítés után Hajdu elárulta, anno főiskolásként a vizsgaidőszakban valóban rátört valami allergiás roham, akkor még csodabogárként kezelték, „milyen kábítószert használ?” szögezték neki a kérdést az orvosok (de, nyilván, nem), ma már viszont egyre gyakoribb az ilyesmi jellegű, pánikrohamszerű valami. A film főszereplőnője, a valóságban Hajdu felesége, Török-Illyés Orsolya pedig (többek között) azt árulta el, hogy a való életben egyáltalán nem úgy fut, mint a filmen, sokkal „szétesőbben”.

Lányok

Lányok

A már említett „Fliegauf-sokkot” követően – a nap zárásaként – ismét megnézhettük Faur Anna a mozikban már műsorra tűzött Lányok című „erőszakfilmjét”. (Két tinédzser lány kapcsolata egymással, a korosztályukkal és a taxisok világával, ami aztán gyilkosságba torkollik.) A film nagyon erős, és nagyon aktuális, hiszen nap mint nap a fiatalkori erőszakról szólnak a hírek.

Interjú a Lányok rendezőjével

“A fiatal lányok gyakorlatilag prostituálódnak, a taxisok pedig kézről kézre adják őket. Ez vezet az elkerülhetetlen, tragikus végkifejlethez.” Az interjút itt olvashatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Gödöllő, 2014. március 1.
A Szent István Egyetem központi épülete. A műemlék épület Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervei alapján 1923-1929 között neobarokk stílusban épült. Az egyetem előtt áll Árpád-házi Kálmán herceg szobra, Róna József szobrászművész 1931-ben felállított alkotása.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.