Paul Crutzen, Nobel díjas kémikus már 2002-ben úgy vélekedett, hogy az ember olyan mértékben átalakította a Földet, hogy a jelenlegi időszakot új földtörténeti korszaknak kellene tekintenünk. A Crutzen által használt korelnevezés, az antropocén az ember környezetátalakító hatására utal.
A nagy-britanniai Leicester Egyetem kutatói felkapták Crutzen ötletét és az Amerikai Geológiai Társaság GSA Today című lapjában közölt cikkükben több alternatívát is felvetettek, hogy mikortól lenne érdemes datálni az új korszak kezdetét.
A tudomány jelenlegi meghatározása szerint most a holocén földtörténeti korban vagyunk. Ez mintegy 11 ezer évvel ezelőtt az utolsó jégkorszak, vagyis a pleisztocén után kezdődött. Abban egyetértés van a tudósok körében, hogy az elmúlt évszázadokban jelentős változás ment végbe a Földön, amelynek jele többek között a klímaváltozás, a népesség drasztikus növekedése, a biodiverzitás rohamos csökkenése, valamint a folyószabályozás és a mezőgazdálkodás révén okozott jelentős felszínátalakítás.
Mikor kezdődött az antropocén?
Az új földtörténeti kor „hívei” számára a kérdés „csupán” az, hogy mikor kezdődött az ún. antropocén, vagyis az emberi hatás alatt álló korszak. Az iparosodással? Vagy csak a 20. században? A tanulmány szerzői szerint egy ilyen kritikus pont lehetne többek között a széndioxid-koncentráció bizonyos szint fölé emelkedése. De olyan események is jelölhetnék az új korszak kezdetét, mint a 20. századi első szabadlégköri atomtesztek. Ezek során ugyanis olyan izotópok szabadultak fel, amelyeket még sokáig ki lehet majd mutatni a különböző anyagok izotóp vizsgálata során, és ezzel pontosan meghatározható az egyes geológiai rétegek kora. (1950-63 között zajló szabadlégköri termonukleáris robbantások révén jelentősen megugrott a légköri trícium koncentrációja, amely többek között kimutatható az azóta keletkezett gleccser- vagy barlangi jégben is.)
A tudósok szerint természeti eseményhez is lehetne kötni az új korszak kezdetét. 1815-ben az indonéziai Tambora vulkán kitörése olyan nagy erejű volt, hogy a levegőbe került por és hamu miatt még az északi féltekén is csökkent a felszínre érkező napsugárzás, ami jelentősen befolyásolta a következő hónapok időjárását. 
Crutzen felvetése és a brit kutatók tanulmánya nem az első kísérlet arra, hogy az ember környezetátalakító hatását megjelenítsék a földtudományok nevezéktanában. 2007 novemberében hasonló indíttatásból amerikai természettudósok javasolták egy újfajta világtérkép elkészítését, amely nem csak az „idealizált” vegetációs zónákat, hanem az ember környezetre gyakorolt hatását is feltüntetné.
Eltúlzott egy új korszak bevezetése?
A természettudósok körében viszont nincs teljes egyetértés a tekintetben, hogy valóban egy új földtörténeti korszakról kellene beszélni. „Az ember nem csak kétszáz éve alakítja a környezetét. Már évezredek óta jelentős beavatkozásnak lehetünk szemtanúi, gondoljunk csak az ókorban a Földközi-tenger térségében végbement drasztikus erdőirtásra” – hangsúlyozta Thomas Litt, a Bonni Egyetem kutatója, a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság tagja a Spiegel Onlinenak.
„Az antropocén bevezetését azért is érzem eltúlzottnak, mert az ember környezet-átalakító hatása a Föld különböző területein jelentős mértékben eltér” – tette hozzá Litt. „Ugyanakkor a holocén már magában foglalja a modern ember jelenlétét és jelentős hatását a bio- és geoszférára, vagyis az egész holocént a modern ember jelenléte jellemzi, szemben például a jégkorszak melegebb időszakaival.”
Úgy tűnik, a brit kutatók és a hozzájuk hasonlóan gondolkodók ötlete egyelőre nem kerül be a földrajz vagy geológia könyvekbe, ugyanis a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság (International Commission on Stratigraphy – ICS), melynek feladata a földtörténeti időskála megalkotása, eddig még csak napirendre sem tűzte ezt a témát.
