Élet-Stílus

Nem adjuk vissza a nácik által elrabolt festményeket

A történelem legrettenetesebb igazságtalanságainak egyike, a holokauszt után igazságot szeretne végre kapni az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg, Herzog Mór Lipót unokája – írta a vasárnapi The New York Times a Herzog-műkincsek ügyében hozott budapesti bírósági döntéssel kapcsolatban.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön jogerősen elutasította az örökösök keresetét. Döntésében az 1973-as magyar–amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozott.

El Greco-, Courbet- és Van Dyck-képeket perelnek

A liberális The New York Times cikkírója, Peter Applebome a Herzog-per történetét ismertetve kitért arra, hogy az örökös a Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyert, ami alapján vissza kellett volna kapni 12 festményt – El Greco, Courbet, Van Dyck és más neves művészek alkotásait – a Szépművészeti Múzeumból és a Magyar Nemzeti Galériából.

„A képek azonban sajnos nem érkeztek meg. A műkincseket megtartani szándékozó magyar kormány megfellebbezte a döntést. Újabb perek és újabb, egyre jogásziaskodóbb és kicsinyesebb érvek következtek” – írta a szerző.

A lap szerint Martha Nierenberg számára ezek után már nem volt meglepetés a Fővárosi Ítélőtáblának a magyar kormány javára hozott döntése. Az ítélőtábla szerint a kormány elbirtoklással – vagyis miután a műkincsek kellően hosszú ideig a birtokában voltak – megszerezte a tulajdonjogot.

Az örökös és támogatói az ötödik bírósági határozat után meg vannak győződve arról, hogy ha valaha is igazságot szolgáltatnak nekik, az nem a magyar bíróságokon fog megtörténni.

Lopott festmények a múzeumban

„Nyolcvanhárom éves vagyok, talán azt remélik, hogy már nem érem meg az ügy végét” – mondta a The New York Timesnak Martha Nierenberg, akinek a családja egyike a háború előtti Magyarország legvagyonosabb és legbefolyásosabb famíliáinak – 1944-ben menekült el a holokauszt elől. Nagyapja, Herzog Mór Lipót báró, bankár Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének birtokosa volt, Velázquez és El Greco, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútortárgyak, faliszőnyegek, szobrok voltak a tulajdonában. Előfordult, hogy az állomány 2500 darab műkincset számlált. A cikk szerint az 1944-ben elrabolt gyűjtemény sok darabját a nácik Németországba szállították, néhány műtárgy magyar múzeumokban maradt.

„Részben csalódott vagyok, részben dühös a (magyar) kormányra, már hosszú idő eltelt, de az ember nem adja fel” – mondta a New York államban, Armonkban élő örökös.

A The New York Times emlékeztetett arra, hogy az amerikai kongresszus Helsinki-bizottsága Martha Nierenberg ügyét támogatva múlt héten Göncz Kinga külügyminiszternek írott levelében azt kérdezte: „Miért ragaszkodik a magyar kormány ahhoz, hogy megtartsa a nácik által elrabolt műkincseket, amikor visszaadhatná azokat jogos tulajdonosának?” A Helsinki-bizottság a levélben sürgetett: a magyar kormány, akár elrendeli azt bíróság, akár nem, haladéktalanul juttassa vissza a Herzog-családtól ellopott festményeket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik