Szeptember elején teljesen leállhat a főváros közösségi közlekedése, ha pénteken 10 óráig nem kapnak a közlekedési vállalat dolgozói béremelést – közölte a cég szakszervezeteit tömörítő szövetség alelnöke.
Nemes Gábor elmondta, hogy ígéretükhöz híven augusztus 20-ig (illetve az azt megelőző munkanapig, azaz péntekig) várják a munkaadó béremelési ajánlatát. Erre azonban aligha kerül sor, mert a cégvezetésnél úgy látják: már idén januárban kaptak a dolgozók 15 ezer forintos béremelést, ennél többre pedig nincs keret.
A Budapesti Közlekedési Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Tóth Norbert szerint a cégvezetés év eleji béremelése hétszázalékos átlagbér-növekedést jelent, ennél többet a cég nem tud ajánlani. Véleménye szerint ez az összeg megfelel az Országos Érdekegyeztető Tanács által elfogadott 5,5 és 8 százalék közötti bérfejlesztést meghatározó ajánlásának, és meghaladja a közalkalmazottak 6,65 százalékos emelését is.
Átlagon felül kereső BKV-sok
A cég vezetése szerint a BKV-nál dolgozó fizikai munkások bruttó átlagbére 190 ezer forint, ami 73 százalékkal több, mint az országos átlag. (A szellemi dolgozók átlagbére 290 ezer a 240 ezer forintos országos átlaghoz mérve.)
A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének alelnöke azonban azt mondja, hogy „statisztikai adatokkal nem tudok mit kezdeni”, és elutasítja az átlagbérekkel való összehasonlítást. A BKV-nál működő 28 szakszervezetből 11 tagja a VTDSZSZ-nek, a nevükben pedig további bérfejlesztést tartanak szükségesnek.
Mint Nemes kifejtette, az éve elején kapott 15 ezer forint azért nem lehet tárgyalási alap, mert azt már akkor beépítették a bérekbe. Az akkori megbeszéléseken elfogadták, hogy az Aba Botondot követő menedzsment januárban még nem látta át a cég működését, és elálltak az azonnali bértárgyalásoktól, júliusra halasztva azokat.
Kétszer ad, ki korán ad
Ez alapján úgy tűnik, hogy ha a jelenleg Antal Attila által vezetett menedzsment januárban nem ad semmit, hanem a nyári bértárgyalásokon nyújtja az emelést, akkor most nem lenne ilyen feszült a helyzet.
A menedzsment ugyanis most nem ajánl egyetlen fillért sem. Álláspontjuk szerint a cég erre az évre 15,7 milliárd forintos veszteséggel számol, ilyen helyzetben pedig nem lehet tovább fejleszteni a béreket. A cég bértartaléka összesen 120 millió forint, ez pedig nem elegendő a 13 ezer fős dolgozói gárda ösztönzésére. (A bértartalékot a munkahelyi vezetők „spórolták össze”, elsősorban azáltal, hogy több száz munkakörre nem találtak megfelelő jelentkezőt.)
A BKV-sok teljes bérkiáramlása 18,5 milliárd forint, a bérjellegű kiadások (adók, dolgozói juttatások, tb és önkéntes magánpénztár, és hasonló költségek) összesen 54 milliárd forintjába kerülnek a cégnek. Összehasonlításképp: ez a cég költségvetésének nagyjából a fele; ennél kevesebb, mindössze 41 milliárd forint jön be a menetdíjakból.
A szakszervezeteknek bajuk van az újonnan felvettekkel is: elmondásuk szerint miközben több száz főt elbocsájtanak a cégtől, addig még ennél is több új embert vettek fel az utcáról. Így mostanában rendszeresen előfordul, hogy a beosztottak nem tudják: a régi vezetőjük, vagy a vele párhuzamos dolgozó új főnökök utasításait tartsák-e be. A dolgozók szerint felesleges a párhuzamos foglalkoztatás, az új embereknek nem kellene ennyi betanulási időt adni.
Barnaköpenyesek vízzáró rétege
Pedig sok középvezető nem alkalmas a feladatára – legalábbis ezt állítja a menedzsment, és néhány civil szakértő is. A versenyszférában edződött emberek számára ugyanis elfogadhatatlan a „barnaköpenyesek” uralma, akik közül sokan évtizedek óta ugyanúgy végzik a munkájukat, ügyet sem vetve a megváltozott körülményekre és elvárásokra.
A szakszervezetek szerint azonban az elöregedett járműparkot csak tapasztalt szakemberek tudják egybentartani, a dolgozók átlagosan 21 éve dolgoznak a BKV-nál. Véleményük szerint az új szakemberek az elaggott járművekkel nem tudnának mihez kezdeni, az eszközpark lecserélése pedig százmilliárdokba kerülne.
A hagyományok továbbvitele más vonatkozásban is fontos a dolgozóknak: elmondásuk szerint eddig minden évben a cégvezetés tett ajánlatot a béremelésre, ezúttal is ezt várják. Ha nem kapnak ajánlatot, akkor péntek délelőtt kihirdetik a sztrájk idejét és hosszát.
Az érdekvédők követelései között azonban nem csak pénzről van szó. Kifogásolják azt is, hogy a cégvezetés nem tájékoztatta őket sem a leépítések indokairól, sem pedig a cég valós helyzetéről, így pedig nem tudják véleményezni a terveket. Ebben a szakszervezeteknek minden bizonnyal igazuk van: ők úgy tudják, a cégnél már csak 12 001 fő dolgozik, míg a cégvezetés szerint jelenleg 13 ezer fő fölött van a cég létszáma.
