Az első nap megpróbáltatásai után óvatos léptekkel indult neki a FigyelőNet csapata a csütörtöki programoknak. Ennek megfelelőn sikerült is megúszni két nagyon durva jégesős felhőszakadást, és ugyan ezen okból kifolyólag a The Good, The Bad & The Queen volt az első produkció, amit sikerült elcsípni.
The Good, The Bad & The Queen KÉPGALÉRIA (Fotó: Horváth Viktória)
A Nagyszínpad előtt összegyűlt ritkás csapat nem ígért sok jót. Az ember ilyenkor azt mondja „szagoljunk bele, aztán irány tovább”. Erre azonban az első pár taktus meghallgatása után nem volt esély, mert a zenekar gond nélkül behúzott mindannyiunkat. Még nem is kellett odanéznünk a színpadra, egyre többen mondtuk, hogy „Te ez tényleg jó”. A 2007-ben alakult csapatot nem azért kell szeretni, mert olyan pasi hozta össze, mint a Blurt és a Gorillazt is meghatározó Damon Albarn, vagy azért mert a Clash basszusgitárosa, Paul Simon penget benne, de azért sem kell lepadlózni, mert legendás gitárosok játszanak (nevük közlésétől most mindenkit megkímélek). A tekintélykövető értékítéletet elfelejtve egyszerűen halljuk, látjuk, hogy ők itt tudják, hogy miről szól ez a dolog, amit rock & rollnak hívnak. Sajnos a közönség nagy többségén látszik, hogy nem nagyon tudnak ezzel mit kezdeni, ők már a Chemical Brotherst várják.
A koncert egyébként olyan, mintha egy unplagged-felvételt látnánk az MTV-ben. A Tim Rothra hajazó laza frontember minden erőlködés nélkül ült le cilinderében a pianínóhoz, majd állt fel pengetni a gitárján, miközben a basszgitáros igazi punkos pózban adja a kemény alapot. Mindeközben hátul a vonós hölgyek olyan hangszínt adnak a produkciónak, hogy egy gyengébb érzelmi kontrollal rendelkező Sziget-látogató könnyen sírva fakad. Igazi szívtől-szívig tartó őszinte zene.
A jelek szerint azonban mindenki felvértezte magát az ilyen lelki megterhelések ellen, mert amint vége szakad a koncertnek, mindenki szétszéled, nem tapsolják vissza, nem őrjöngenek, hogy még nem lehet vége. Ilyenkor lehet érteni, mit is jelent az a kifejezés, hogy gyöngyöt a disznók elé. Mi viszont hiába őrjöngünk, elkezdik átszerelni a színpadot a Chemical Bothershez.
A terv az volt, hogy a rézangyalos pálinkásház közbeiktatásával hátraszaladunk a Világzenei Nagyszínpadra, ahol Cesaria Evorát lehet megnézni ismét, majd miután belekóstoltunk a Zöld-foki-szigetekről érkezett díva dalaiba, visszamegyünk, hogy a világ egyik leghíresebb duóját, a nap nagy előadóját, a Chemical Brotherst végighallgassuk. A tervben azonban nem számoltunk az Evora-tényezővel. A Chemical Brothers ennek köszönhetően kimaradt, de ezt nem is bánjuk. Azért azonban még a koncert után egy darabig hőbörgünk, hogy hogyan lehet az, hogy valakinek elég csak kinyitnia a száját, és máris csodára képes, és szinte leborulnak az emberek előtte, mint mi is. Cesaria Evora minden erőlködés nélkül énekel, mint ahogy mi levegőt veszünk. Az énekesnő azonban úgy vesz levegőt, hogy amikor azt kiengedi, csodálatos édes-bús dalok keletkeznek, olyanok, amelyek rabul ejtik azt, aki hallja. Pontosan ez történt most is.
Mellettünk egy spanyol, kitetovált, tarajos fiatal punk ordította, hogy “I love you, Cesaria!”, nekünk meg azt mondta magyarázatként: “Cesaria is the best. It’s not rock’n’roll, but this music is in your T-shirt!”. (Cesaria a legjobb. Nem rock’n’roll, de ez a zene a pólódba hatol!) A Cesaria-kultusznak vált áldozatául a nap nagy húzóneve, a Chemical Brothers is, akikről itt ezért nem is tudunk beszámolni.
Sziget Fesztivál az FN.hu-n!
Válogasson a Sziget programjai között az FN.hu-n, nézze meg korábbi beszámolóinkat, böngéssze exkluzív világzenei ajnálónkat!
Az éjszaka még sikerült beleszagolni a Balkan Fanatik koncertjébe. Az együttes amolyan népzenére épülő hard technó: rengeteg kemény zúzós gitár, kemény elektronikus hangok, kemény rap, néha pedig magyar és erdélyi népzenei motívumok. Örvendetes volt látni, hogy az óriási sátorban tomboló tömeg végül is igazi magyar zenére veszti el a fejét, másrészt némi szörnyűséggel töltött el, hogy olyan lakodalmas dallamokat hallhattunk a német Scootert idéző feldolgozásban, mint az Egyedem begyedem tengertánc.
Itt aztán ezen okokból kifolyólag nem is maradhattunk sokáig, meg, egyébként is kezdődött a Kiscsillag koncertje. Mikor Lovasi András Kispál és a Borz mellett futó zenekarát először hallottuk tavaly, három szám után nemigen találtuk elviselhetőnek. Ez akkor egyrészt a borzasztó hangtechnikának volt köszönhető, meg annak, hogy csak a zúzós számokat hallottuk, de egyébként is kezdődött valami érdekesebbnek ígérkező buli. A lemezük megjelenése után idén már felkészültebbek lehettünk. 
Menetszélbe beletartom az arcomat KÉPGALÉRIA (Fotó: Horváth Viktóra)
Már kész kívánságlistával érkeztünk, amelyből mind a Menetszél, mind a Mol-kút, mind a Ha én lennék a szerelmed elhangzott. Az azonban a koncerten nyilvánvalónak tűnt, hogy Lovasi András miért alakíthatta a zenekart. Végre kitörhet az intellektuel világszenvedésből, és igazi buta punkzenét is zúzhatott, ordíthatott. Ilyenkor látszik, hogy igazán elemében van. A koncerten három új szerzeményt is hallottunk, amely igazán ígéretesen hangzott ahhoz, hogy majd bizalmat szavazzunk az új lemeznek is. Végül a Ha én lennék a szerelmed lazább verziójával egy darabig elbúcsúztunk a Szigettől péntek hajnalban.
Még megálltunk a Civil Szigetnél egy pillanatra, ahol nem mindennapi látvány fogadott bennünket: a Zsidó Sátornál dübörgött a szinti-diszkó, jópáran ropták az ütemre, a szintetizátornál egy rabbi pörgette a billentyűket (először azt hittük, Erdélyi “Szuperman” Zsolt újabb médiakaszkadőr mutatványát látjuk). Ez a lényege a Szigetnek: bármilyen felekezethez tartozol, mindegy honnan jöttél, ki vagy, önfeledten mulathatsz bárkivel, aki hajlandó csatlakozni.
Kifelé még folyamatosan keringenek a fejekben a nap nagy eseményei A The Good, The Bad & The Queentől friss lemezének borítóját nézegetjük miközben Cesaria Evora és a Kiscsillag számait dúdoljuk vegyesen. Minden rendben volt csütörtökön, és az égszakadásnak köszönhetően pormérgezés nélkül is megúsztuk az estét.
Küldjön fotókat, beszámolókat!
Saját beszámolóink mellett lehetőséget kínálunk olvasóinknak is, hogy leírják saját élményeiket a Szigetről és egyéb fesztiválokról. Beszámolót és a képeket a fesztival@sanomabp.hu címre küdheti.
