Élet-Stílus

Kréta: benzin a kocsmából

admin
admin

2007. 08. 03. 12:07

Természeti csodák és ókori emlékek garmadájával várja Kréta a turistákat, akik nehezen mondanak nemet a csábító szigetnek. Emiatt olykor-olykor nem lehet kávét kapni két euró alatt, ám a látvány mindenért kárpótolja az utazót. Hát még a közlekedési rendőrök nagylelkűsége…

Kréta…

Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, területe 8336 négyzetkilométer. A szigetet északon a Krétai-tenger határolja. Népszerű-ségét részben a sziget természeti csodáinak, részben pedig az ókorból ránk maradt történelmi emlékhelyeinek köszönheti. Fővárosa Heraklion, második legnagyobb városa pedig Chania.

Mivel a szigetről viszonylag körülményes titokban, illetve sietősen távozni, Krétán meglehetősen olcsó az autóbérlés. Ezért aztán mi is kölcsönjárművön keltünk útra, hogy megtekintsük Kréta leghíresebb ókori emlékhelyét, a knosszoszi palotát. A palota romjait Sir Arthur Evans találta meg, és sajnálatos módon beton és sok festék segítségével elkezdte restaurálni, így a mai végeredmény nem mindenkinek tetszik. Ettől függetlenül az építmény lenyűgöző, hiszen elég csak belegondolni, hogy az épület a krétai civilizáció korából maradt ránk.

A következő állomásunk Gortüsz volt, ahol egy római kori palota és egy kora keresztény bazilika maradványait tekintettük meg. Van itt egy nagy odeon is, melynek falán a gortüszi jogszabályok olvashatók még a kr.e. 6. századból. Gortüsztől nem messze található a fesztoszi palota romja, mely egy magas sziklaszirten áll. Ez szintén az ősi krétai civilizáció korából származik. A hely gyönyörű, csak sajnos mi délután háromkor jártunk ott, így majd megsültünk a nagy melegben.

Torkolat és hegytető

A nap utolsó állomása a matalai strand volt, mely leginkább szépségéről és kőfalba vájt barlangjairól híres. Hazafelé menet véletlenül a hosszabb hegyi útra keveredtünk, ráadásul még a benzinünk is fogytán volt. A hosszú szerpentinút végén egy kis faluba érkeztük, nagy nehezen elpöfögtünk a kocsmáig, és ott benzinért kérdezősködtünk. Mint kiderült, a kocsmáros bácsi benzint is árul, így a faluból egy kannányival távoztunk. Fél órával később már nyugodtan hajtottunk el egy benzinkúttól, és bizakodva azt gondoltuk, most már simán hazaérünk. Tévedtünk.

Mi ugyanis nem tulajdonítottunk túl nagy jelentőséget annak, hogy néha kissé átcsúszunk a záróvonalon, ám az a rendőr, aki az egyik ilyen során pont szembe jött velünk láthatóan nem így volt vele. Vadul dudálni kezdett, néhány perc múlva pedig arra lettünk figyelmesek, hogy több rendőrautó is összegyűlt körülöttünk és határozott nemzetközi jelekkel megállásra bírtak minket. Amikor kiszálltunk az autóból, nyolc rendőrrel találtuk magunkat szembe. Az egyik nagyon dühös volt, mint kiderült, ő volt az, akivel az úton szemben találtuk magunkat. Szerencsénkre volt egy nyugodtabb egyenruhás is közöttük, aki ráadásul tudott angolul és mivel nagylelkű kedvében volt, így elengedett minket az emlegetett 700 eurós büntetés nélkül.

Képek

Másnap már óvatosabban vezetettünk a Preveli kolostorhoz, mely a sziget déli részén található. Az egyházi intézmény még ma is működik és már csak a kilátás miatt is érdemes felmenni. E helytől nem messze fekszik a sziget egyik legszebb fürdőhelye, ott ahol a Preveli-folyó belefolyik a Líbiai-tengerbe. A torkolat tényleg csodálatos, csak az a szépséghibája, hogy a parkoló a hegy tetején található. Onnan kell ugyanis lesétálni és fürdőzés után fel is, ami a nehezebb része a dolognak. Estefelé még meglátogattuk Chania városát is, mely jellegzetes velencei épületei révén vált híressé.

Üreg a szigeten

A következő nap reggelén korán keltünk, mert a hajónk 8-kor futott ki a kikötőből Santorini szigete felé. A katamaránunk rövid 2 óra alatt megtette az utat, majd a partraszállás után buszokkal vittek minket tovább Oia városába. Krisztus előtt 1500-ban a szigeten lévő vulkán egy hatalmas robbanás kíséretében kitört, és darabjaira robbantotta szét a szárazföldet. A detonáció hatására a sziget közepén egy 11 km-es átmérőjű üreg keletkezett, melyet a beáramló víz feltöltött, és így alakult ki a sziget mai formája. Útközben lehetett látni a különböző vulkáni kőzetek maradványait. Oia fehérre és kékre mázolt épületeiről vált híressé, de a házak nem túl idősek, mivel a 60–as évekbeli földrengés nagy részüket elpusztította.

Képek

Mindenesetre a város teljesen turistacentrikus lett, így az ember 2 eurónál olcsóbban nem ihat itt kávét. Ha kávét nem is kapunk olcsón, a kilátásért érdemes feljönni, mivel az szemet gyönyörködtető. Fira városa hasonló Oiahoz, csak innen a kilátás még szebb. Miután mi is kigyönyörködtük magunkat, hajóra pattantunk és meg sem álltunk Krétáig.

A következő napon közös megegyezéssel tengerparton döglős napot tartottunk, hogy kipihenjük magunkat a nagy megmérettetés előtt. Másnap reggel hatkor busszal felvittek minket az Omalosz-síkságra, hogy megkezdjük 16 km-es gyalogtúránkat a Samaria-szurdokon keresztül. Ez Európa egyik legszebb és leghosszabb szurdoka, de bizonyosan nem a legtágasabb, egyes helyeken ugyanis 2-3 méterre szűkült. Utunk nagy részét egy patak partján tettük meg, a látvány lenyűgöző volt. Végül hat és fél óra alatt teljesítettük a távot, ami nem olyan rossz idő ahhoz képest, hogy közben nyolcvan fényképet is csináltam.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

3094101 05/08/2017 A Russian fan during the 2017 IIHF World Championship group stage match between the German and Russian national teams. Alexey Kudenko/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.