Élet-Stílus

Melegben nyerő a fedett sípálya

admin
admin

2007. 02. 07. 06:00

Európában az első fedett sícsarnokot 1987-ben adták át Antwerpenben, s azóta Hollandia más részein éppúgy, mint Angliában, Franciaországban, Németországban, sőt a Távol-Keleten (például Japánban, Indiában) is gombamódra elszaporodtak a mesterséges sípályák. Legutóbb az emirátusbeli Dubaijal és a németországi Wittenburggal bővült a paletta.

A síelést akár egy egzotikus téli úttal is össze lehet kötni, hiszen Dubaiban egyszerre lehet a tengerparton napozni, s élvezni a síelés örömeit a fedett síparadicsomban. Az Egyesült Arab Emirátusokban több mint egy éve nyílt meg az 1500 síelni vágyó befogadására alkalmas Ski Dubai fedett sícsarnok, amely a Közel-Kelet első fedett sípályája. A 85 méter magas mesterséges hegyen öt különböző fokozatú pályát lehet kipróbálni, közülük a leghosszabb 400 méter. A sivatagi körülmények között kialakított mesterséges síparkban 22 500 négyzetméteren, hatezer tonna havat terítenek szét, a hó vastagsága pedig az 50 centimétert is eléri. A csúcsokra ráadásul nem csak tárcsás felvonók, hanem négyszemélyes ülőlift is szállítja a síelőket. A belépőjegy – amely tartalmazza a síruha és a teljes felszerelés árát is – egy kétórás csúszkálásra felnőtteknek 7700, gyerekeknek 6700 forintba kerül.

Sípálya Dubaiban

A németországi Wittenburgban kialakított 30 ezer négyzetméternyi “hóparkban” is az év minden napján hódolhatunk a havas élvezetnek, hiába köszöntöttek be – a statisztikák szerint – az elmúlt 250 év legmelegebb téli hónapjai. A 74 millió eurós költségű SnowFunPark több mint 9 ezer köbméternyi, 30 centiméteres vastagságú hótakaróval várja a síelőket és a snowboardosokat. A tavaly december elején átadott létesítmény üzemeltetői évi 730-750 ezer – főleg Hamburgból és Berlinből érkező – látogatóban bíznak. A Hamburgtól fél órára, míg Berlintől másfél órára található létesítmény 30 420 négyzetméteren helyezkedik el, a leghosszabb sípályája 462 méter hosszú. A mesterséges síparadicsomba az egy napra szóló belépő gyerekeknek 5500, felnőtteknek 7 ezer forint.

Heli-sí és heli-board

A helikopteres síelésre szakosodott társaságok elsősorban azoknak kínálják a szolgáltatásaikat, akik már unják a hagyományos pályákon való lesiklást, a felvonóknál való sorba állást, nem szeretnék tovább kerülgetni a gyengébben síelőket, vagy éppen egy extrémebb síterepre és érintetlen lejtőkre vágynak. Meg persze rengeteg a pénzük. A kalandvágyóknak ajánlott program keretében a szervezők a tehetős utasokat egy több ezer kilométeres hegy tetejére repítik fel – legyen az a kamcsatkai vulkánok teteje, a kanadai Sziklás-hegység vagy éppen a nepáli hegycsúcsok –, ahonnan kiépített pálya helyett, távol a tömegektől szűz havon csúszhat le sílécen vagy snowboardon.

A heli-síhelyszínek kínálatában fellelhető Alaszka, Új-Zéland, Kanada, Svájc, Olaszország, Törökország, Grúzia, Nepál illetve a volt Szovjetunió több tagköztársasága is. A lista azonban véges, nem minden országban van lehetőség a heli-síre (például Franciaországban), mivel a helikopter erős hangja kiváltotta már a környezetvédők tiltakozását.

Jól jön a kísérő

A helikopteres sízésre használt területek nagy része magasan, a gleccserek vidékén kezdődik, és a völgyekben, mélyen az erdősávok alatt ér véget. Sokak számára a legnagyobb izgalmat éppen az erdei sízés adja. Ám mivel itt nem kijelölt pályákon síel az ember, nemcsak a lavinaveszéllyel kell számolni, hanem a facsonkok, a kidőlt fatörzsek, a sziklák, gödrök is balesetet okozhatnak, arról nem is beszélve, hogy a biztosítók aligha fedezik az ebből adódó sérülések költségeit. Igaz, a síelőket mindig tapasztalt vezető kíséri, akinek a feladata közé tartozik a csoportok eligazítása, az időjárás-előrejelzések és a hóviszonyok figyelése, a síterepek kiválasztása és a síelők irányítása is.

Aki egy háromnapos helikopteres síelésre szánja rá magát, készüljön fel arra, hogy fejenként 500-600 ezer forint alatti árakat – persze az utazás költségei nélkül – aligha talál. Üzbegisztánban egy 7–8 napos túra – melynek keretében 5 napon át lehet síelni szűz havon – fejenként 550–630 ezer, míg a Kaukázusban Krasznaja Poljana környékén 600 ezer–1,2 millió forintba kerül a kikapcsolódás. Az oroszországi Kamcsatka hegyeiben egy egyhetes heli-sítúránál fejenként 670 ezer–1,8 millió forintot kell kifizetni.

Aki a tengerentúlon szeretne hódolni ennek az extrém sportnak, azzal számolhat, hogy egy ötnapos heli-sízés Kanada egyik tartományában, Brit Kolumbiában körülbelül 1 millió forintba kerül.

Ha síelés…

… akkor ország-ajánlók, beszámolók, linkgyűjtemények, folyamatosan frissülő hójelentés – tájékozódjon a FigyelőNet Sívilág mellékletéből.

Egzotikum: közel-keleti, afrikai sípályák

Libanont a Közel-Kelet Svájcaként tarják számon, ugyanis 2 ezer méter feletti síterepekkel és hat sícentrummal várja a sízés szerelmeseit a Libanon-hegy vonulatában. A sípályák Bejrúttól 2-3 órányi autózással már elérhetőek, így a délutánt akár fürdőzéssel is lehet tölteni a tengerparton.

Nem Libanon az egyetlen ilyen ellentmondásos ország: Algéria és Marokkó az Atlasz-hegységbe, míg a Dél-afrikai Köztársaság és Lesotho a Drakenberg-hegységbe invitálja síelésre az odautazókat az ország környezeti viszonyaiban nem igazán járatosak nem kis meglepetésére. Ám míg a mediterrán térség decembertől áprilisig, addig a kontinens déli féltekéje májustól augusztusig tartó síszezonnal kecsegtet. Igaz, a pályarendszerek nem kiterjedtek, a hóviszonyt sokszor befolyásolja az időjárás, hóágyú sem működik mindegyik helyen, ezért inkább az egzotikumot kedvelő síelők célpontjai lehetnek az afrikai síközpontok, melyeket északon cédruserdők öveznek.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.