A karácsony a kereszténységnek húsvét (Jézus feltámadása) mellett másik – teológiailag a második – legnagyobb, gyakorlatilag legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe. Korunkban a karácsony világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, család, az otthon ünnepe, amelyet a Föld minden részén, szinte mindenki megtart.
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben, ez az üdvtörténet központi eseménye, az egész földkerekségen általánosan elfogadott időszámítás kezdőpontja, ehhez viszonyítva számítják a történelem eseményeit Krisztus előtt (Kr. e.), illetve Krisztus után (Kr. u.).
(Jézus születésének évével kapcsolatban valószínűnek tartják, hogy Dionysios Exiguus apát, aki 525-ben máig érvényes időszámításunkat kidolgozta, mintegy négy-öt esztendővel tévedett.)
A magyarban él a “két karácsony” kifejezés is: a “nagykarácsony” karácsony napja, december 25., a “kiskarácsony” újév napja, január 1.
Az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, ezért kezdetben többféle időponthoz kötötték (jan. 6., április 18., 19., május 20., november 25.). Az első századokban a kereszténység az epifánia, azaz a vízkereszt ünnepén (január 6.) ünnepelte az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát.
Nem csak keresztény ünnep
A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől és került át december 25-re. (Az ortodox keresztények liturgikus könyveiben szintén december 25. a dátum, de a régi Júlián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított 13 napos késése miatt január 7-re esik.) A Mithrasz-kultuszban ezen a napon ünnepelték a pogány Napisten születésnapját és a sötétség feletti győzelmét. 
A karácsony ma már nem a Napisten ünnepe.
Az antik időszámítás szerinti napfordulóra eső, népszerű pogány ünnepnap alkalmat és lehetőséget teremtett a kereszténység számára a római ünnep ellensúlyozására, illetve új eszmeiséggel való felváltására. Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év.
A jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban a greccioi erdőben az éjféli misére egy barlangot rendezett be. Szent Ferencnél még élő személyek szerepeltek, ezt váltották fel később a különféle – nemegyszer kiváló művészek által készített – faragott betlehemek.
A karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos, előzménye a római újévi ajándék. A karácsony igazi családi ünneppé a reformáció után vált, középpontjába csak a múlt században került a karácsonyfa és az ajándékozás.
A magyarság ismerte a kereszténység előtt is az ünnepet, a karácsony szavunk eredete is türk nyelvi gyökerekre utal (Kara=sötétség, csuny=elmúlta). Így az ősi hagyományok napfordulós ünnepeként ünnepeték őseink a tél fordulását.
