Az Orosz Kommunista Párt a moszkvai Vörös téren, Sztálin sírja előtt szervezett megemlékezést. A diktátor a mai Grúzia területén született, 1899-ig a tifliszi papi szeminárumban teológiát halgatott. Ekkor kezdett foglalkozni a marxizmussal, fiatal korától kezdve forradalmi tevékenységet folytatott. Többször ült börtönben, számos alkalommal száműzték, a papi szemináriumból kirúgták. Ebben az időszakban több álnevet viselt: előbb a Kobát (rettenthetetlen), később a Sztálin (acélos) nevet használta, amit élete végéig megtartott – írja a Wikipédia.
Milliókat küldött a halálba
Lenin halála után, az SZKP KB főtitkárává választották, folytatta a proletárdiktatúra kiépítését. Határozottan és céltudatosan számolt le minden ellenzéki mozgalommal, mind a kommunista rendszer vélt ellenségeivel, mind saját környezetében azokkal, akikről úgy vélte, veszélyeztetik abszolút és egyeduralkodói hatalmát. A világtörténelem legnagyobb jelentőségű és legnegatívabb megítélésű vezetői közé tartozik, az ő nevéhez fűződik a világ egyik legnagyobb megsemmisítőtábora, a Gulág kiépítése.
A „kulákság teljes felszámolását” Sztálin nem csak gazdaságilag és politikailag értette: a kollektivizálás során 11 millió kulákot telepítettek ki, 1-2 milliót öltek meg közülük. A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv ciklusában (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 5-6 millió ember pusztult el Ukrajnában az éhínség miatt ott, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.
Kemény kézzel irányította a nemzetközi kommunista szervezeteket is, még a mozgalmon belül is hajtott végre politikai tisztogatásokat; ezekért és a nevéhez fűződő személyi kultusz miatt még kommunista utódai is elítélték.
Homályos születésnap
Sztálin Budapesten is maradandó nyomot hagyott: a diktátor 70. születésnapján indult a fővárosi trolibuszhálózat első járata 1949-ben. Ezért kezdődik a budapesti trolibuszok számozása máig a 70-es számmal.
A grúziai Gori település templomának feljegyzéseiben szerepel egy Ioszeb Dzsugasvili, aki 1878. december 18-án (a julián naptár szerinti december 6-án) született. Ez a születési dátum található tanulmányai elvégzését igazoló dokumentumában, a cári oroszországi rendőrségi aktájában és minden más fennmaradt forradalom előtti anyagban. Sztálin még 1920-as, kézzel írott önéletrajzában is 1878. december 18-át adta meg. Miután azonban 1922-ben hatalomra került, a dátum különös módon 1879. december 21-re változott (a julián naptár szerinti december 9-re), és ezen a napon ünneplik a születésnapját is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
