Makovecz Imre a FigyelőNetnek elmondta: a volt szántói polgármester kereste meg, azt kérve tőle, hogy a hegyen, a bánya fölé, a fakereszt szomszédságába „rajzoljon” egy kápolnát, amely méltó emléket állítana a Nagyboldogasszonynak. Szőgyi József, aki októberben már nem kapta meg újra a bizalmat Pilisszántón, hozzátette nincs pénze, de tud szerezni jó minőségű mészkövet a helyi vállalkozóktól és megpróbál gyűjteni felajánlásokat pénzben és munkaerőben a kápolnaépítéshez.
A „rajz” és a terv Makovecz Imre és Őrfi József jóvoltából elkészült és idén júniusban elkezdődhetett a munka. Ahogy a volt polgármester, korábbi szénégető, a kápolna építés fővédnöke fogalmazott: „hitből és szeretetből”. Az építőanyag-kereskedőktől és környékbeli vállalkozóktól kapott anyagok, valamint a helyiek, és a tervező stúdió gyakornokainak munkája segítségvel készülő templom ma már szerkezetkész, apróbb simítások és belső munkálatok vannak hátra.
Őrfi József már korábban elkezdett dolgozni a kápolna tervein. Két éves munkája eredményével és a szántói polgármester ajánlásával kereste fel Makovecz Imrét, aki támogatásáról biztosította a fiatal építészt, s együtt alakították ki a végleges terveket. Júniusban kezdődött a kivitelezés. Őrfi kérdésünkre megerősítette, senki nem kapott pénzt munkájáért. Mint mondta, együtt építették a kápolnát vállalatigazgatók, takarítónők, építészhallgatók.
A Nagyboldogasszony kápolnát a minden kultúrában, így a kereszténységben is kiemelt jelentőséggel bíró téli napforduló alkalmával szentelik fel. A kápolna tájolását sem bízták a véletlenre: december 21-én reggel hétkor az – “ébredő fény” jelentésű sumér eredetű névvel büszkélkedő – Ziribár-dűlőben felkelő nap éppen a Péterffy László által készített oltáron álló Boldogasszony arcát világítja majd meg.
