A Magyar Bor Akadémia tagjai az idén 16. alkalommal választottak öt jelölt közül, akiket 300 jelölő nevezett a szakmai elismerésre. A szakma legnagyobb elismerésének odaítélése kétfordulós szavazás során történik, melynek első körében a borászok, gasztronómusok, borkereskedők, szakírók jelölik ki, kit tartanak a legalkalmasabbnak a címre és az öt legtöbb jelölést kapott borász közül a 130 tagú Magyar Borakadémia titkos szavazással dönt.
Idén a jelöltek Garamvári Vencel mellett Frittmann János, Légli Ottó, dr. Lőrincz György és Szőllősi Mihály voltak.
Garamvári Vencel cége, az 1990. augusztusában alakult Garamvári Pincészet – amely idén az Év Pincészete díjat is megkapta – a Balaton déli partján mintegy 70 hektáron foglalkozik szőlővel. A területen nagyjából fele-fele arányban termesztenek kék és fehér szőlőt, bár utóbbiból található több.
Garamvári Vencel az MTI kérdésére elmondta, hogy a Garamvári Szőlőbirtok mintegy 30-50 hektárral szeretné növelni a szőlőtermő területet. A minőségi és a csúcsminőségű borok hazai forgalma a cége számára nullszaldós, de az export profitot hoz.
A családi vállalkozás az Egyesült Államokba, Kanadába, Svédországba, Norvégiába, Svájcba és Dániába szállít bort és pezsgőt. A hazai piacon azért nehéz a helyzet a borász szerint, mert azt 65-70 százalékban a multinacionális üzletláncok uralják.
Zilai Zoltán a Magyar Bor Akadémia főtitkára az MTI kérdésére elmondta, hogy a hazai évi 3,5 millió hektoliter bortermelés mintegy 2 százalékát adó csúcsminőségű borok viszonylag jó piaci helyzetben vannak. A kommersz borok árban nem versenyképesek az importtal, amit csak a közösségi bormarketinggel lehetne javítani. Erre jó lehetőséget nyújt majd a Magyar Bormarketing Kht., amely a jövő év elejétől a borok jövedéki adójának átalakításával kap ehhez finanszírozási forrást.
