Néhány évvel ezelőtt az IBM úgy döntött, hogy merevlemez üzletágára nincs a továbbiakban szüksége és többek közt a székesfehérvári gyár felszámolásával együtt 2003-ban szépen eladta azt a japán illetőségű Hitachinak. Nem kevesebb, mint egy évvel később ugyanaz az IBM a teljes PC üzletágát értékesítette, annak ellenére, hogy az IBM notebookok a felső kategória díszpéldányai voltak és nem tűnt sikertelennek az asztali PC divízió sem. Egy kínai cég, a Lenovo 1,25 milliárd dollárt fizetett az IBM-nek, ami egy komoly, tőkeerős hátteret igényelt.
A Lenovo (korábban Legend, Le = Legenda + Novo = új) 1996-ban szerzett piaci elsőséget Kínában, hat évvel azután, hogy bemutatta első saját asztali PC modelljét, illetve ugyanabban az évben, mikor első saját notebookját piacra dobta. 2000-ben már benne volt a világ 10 legjobban menedzselt PC szállítójában. 2003-ban bemutatták az új logójukat, ekkor váltottak Legendről Lenovóra, ebben az évben értékesítették a 20 milliomodik laptopjukat, majd 2005-re a harmadik legnagyobb számítástechnikai gyártójává lépnek elő.
A nevük most a nyugati világban még ismeretlennek számít, nincs komoly márkaértéke, de 2009-ig használhatják az IBM Thinkpad és ThinkCenter neveket, illetve a 2008-as pekingi olimpia főszponzoraként lesz alkalma megismerni őket mindenkinek. Körülbelül ekkorra tervezik a nyugati piacokra behozni a teljes termékpalettát, aminek ma még csak nagyon szűk változata érhető el.
A HP is érzi a nyomást
Molnár Imre, a HP Magyarország Személyi Számítógép üzletágvezetője egyetértett a felvetéssel. “A versenyhelyzet érezhető, ez tagadhatatlan. Számítottunk rá, hogy a világpiacon jelenlévő távol-keleti konkurensek előbb vagy utóbb idehaza is felbukkannak, és mint mindenhol, elsősorban a lakossági piacot veszik célba. Ahogyan eddig is, a jövőben is igyekszünk a HP hagyományos értékeinek megfelelő, árkérdésen túlmutató, kedvező alternatívát ajánlani a vásárlóink számára.”
A PC piac viszont a Gartner adatai szerint évente kb. 2 százalékot csökken az USA-ban, tehát az új, igen motivált versenytársak megjelenése még jobban nehezíti majd a klasszikusok életét, hiszen az amerikai színtereken kívül jóval kevesebb előnyt élveznek. Ennek ellenére 2006. harmadik negyedévben valamivel több, mint 59 millió egység fogyott, ami 15-16 százalékos növekedés a Dellnek és a HP-nek, illetve 7,5 százalék a Lenovonak. Az amerikai mellett az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) is gyengélkedik. A potenciál a latin-amerikai régióban rejlik, sok minden azon múlhat, ki kaparintja meg magának a gyarapodó déli tortát.
A néhány éve a Compaq céget is magába olvasztó Hewlett-Packard amerikai vezetői szerint a cég legnagyobb ereje a márkaértékben rejlik, hiszen hosszú ideje és nagy számban szállít asztali és hordozható PC-ket, nyomtatókat, fényképezőgépeket stb. a világ minden pontjára. A korábban sziklaszilárdnak hitt alapok viszont remegni kezdtek, hiszen idén az erősnek vélt nyomtatópiaci részesedésük 5 százalékkal csökkent, ráadásul kénytelenek voltak kivonulni fényképezőikkel a teljes ázsiai és ausztrál piacról.
A romló mutatók hatására kisebb ingatlanokba költöztették dolgozóikat, ami akár racionalizálás akár megszorítás, azt mutatja, hogy oda kell figyelniük a hatékonysági mutatókra. A négy nagyvállalatból összefonódott óriás a korábbi 85 telephely helyett hatba húzza össze magát, sőt a teljes cégstruktúrát átalakítják, aktualizálják, a több területen elért első hely megtartásának érdekében.
Trónkövetelők
Egy másik kihívó, a Samsung 1999-ben eltervezte, hogy némileg bővíti a portfolióját. Többek közt lézernyomtatók fabrikálásába fogott, ami az általa megcélzott szegmensekben második, illetve néhány helyen első helyet jelentett neki idénre.
“A lézernyomtató piac stratégiai cél cégünk számára. Harcba tudunk szállni bárkivel termékeinkkel és piaci részesedést tudunk szerezni a konkurenciától, beleértve a piacvezető Hewlett-Packardot is” – mondta 7 évvel ezelőtt Ali Demin a Samsung akkori értékesítési és marketing vezetője.
Czinege László, a HP Magyarország Nyomtatás és Képalkotási üzletágigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy valós veszélyt jelentenek a távol-keleti cégek és főként a kisvállalati szektorban számolni kell velük, hiszen annak a piacnak farkas törvényei vannak és az árversenyben több szereplő képes lehet komoly részesedést szerezni. Ez ellen nem szükséges semmit tennie a nagy szereplőknek, bíznak a saját értékeik által ígért előnyökben. Ugyanakkor a nagyvállalati szektorban a cégek átgondoltabb nyomtatási stratégiákat követnek és a HP komoly előnyt tud kovácsolni az egyéb IT hátteréből, azaz az egyébként is HP szerver és desktop termékeket vásárló cégeknek egyértelmű választás a printereket is azonos gyártótól beszerezni.
Az otthoni piaccal kapcsolatban Czinege elmondta, hogy ez alapjában véve egy csökkenő piac, de érdemes fejlesztéseket ide koncentrálni. A cég erősnek mutatkozik az otthoni nyomtatás területén, ugyanakkor a digitális fényképezőgép piacon nem tud felmutatni komolyabb eredményt, körülbelül 4-5% részesedéssel bír. Viszont a cég nem is kíván beszállni a komoly versenybe a professzionális képalkotásban, hanem az élményszerű fotózást célozza meg. Számukra megéri pénzt fektetni ennek a területnek a fejlesztésébe pusztán azért a hozzáadott értékért, amit a nyomtató mellett az azonos márkájú amatőr célú fényképező jelent.
A fenti néhány példából nehéz igazságot tenni, és az IDC és a Gartner elemzései sem mutatnak egyértelmű képet. Az viszont bizonyos, hogy a Távol-Kelet erősödése egy meghatározó trend lesz a jövő informatikájában. Az amerikai piacokra ugyan nehezebben tudnak betörni, viszont az EMEA régió mellett a gyorsan fejlődő ázsiai és latin-amerikai piacokon nyílt sisakos küzdelem alakulhat ki a klasszikus és a feltörekvő cégek között.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
