A 2006-os év egyértelműen gyengébb volt a tavalyinál, de ahhoz képest, amilyennek a 2007-es szezon ígérkezik, mindenképpen jobbnak tekinthető – foglalta össze hazánk turisztikai teljesítményét Zám Tibor, a BestReisen utazási iroda vezetője. A közepes eredmény a belpolitikai feszültségeknek, illetve a forint – a nyári főszezon közepén történt – váratlan leértékelődésének tudható be, mely egyes utazási irodák esetében egészen furcsa szituációhoz vezetett. A forint árfolyam-ingadozása következtében sokan kénytelenek voltak árat emelni, így előfordult, hogy egy áprilisban 260 forintos euróárfolyam mellett foglalt tunéziai úthoz olcsóbban juthattunk hozzá, mintha augusztusban, néhány nappal az utazás előtt lastminute-akció keretében tettük volna ezt, 280 forintos árfolyam mellett.
Az ingatag gazdasági helyzet azonban nem az egyetlen tényező, ami miatt az utaztatók nem a siker éveként fognak visszatekinteni az ideire. A kedvezőtlen időjárási viszonyok okán nagyon lassan indult a nyári szezon, az előszezon foglalásai a vártnál alacsonyabbak voltak, bár tény, hogy a kiesett bevételt kompenzálta valamelyest a viszonylag jó utószezon.
Mi számít és mi nem?
A nem túlságosan elégedett évértékelő véleményeket igazolja a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából végzett kutatás eredménye is, amely szerint a magyar háztartások 54 százaléka nem utazott sehová az idei nyáron május és szeptember között. Mindenesetre a KSH felmérése szerint az utazási kedvre nemcsak a jövedelem van befolyással: párhuzamosan nő az utazási hajlandóság az iskolai végzettséggel és a háztartás létszámával, emellett a nagyobb településeken élők is szívesebben mozdulnak ki az átlagnál. Az utazást nem tervezők döntésüket elsősorban anyagi (55,5 százalék) és egészségügyi (24,8 százalék) okokkal indokolják.
Az egészségügyi, anyagi, valamint a fentebb említett időjárási körülményekkel ellentétben a régiós konfliktusok nem jelentettek visszatartó erőt. A közel-keleti háború, a terrorriadók, de még a repülőtéri biztonsági intézkedések sem tántorítottak el kijelölt úti célunktól. Az utazók szép lassan megpróbálnak együtt élni a veszéllyel, valószínűleg azt az elvet követve, hogy a biztonságra nincs garancia – nyilatkozta lapunknak Pajor Mariann, a Start Utazás marketingszakembere.
Ilyen események után talán megfigyelhető néhány napos visszaesés, de hosszú távú hatásuk egyelőre nincs a terrorakcióknak. Egyre magasabb lett az ingerküszöb, így a lakosság utazási kedvére már csak az olyan kellemetlenségek vannak némileg kedvezőtlen hatással, mint például a repülőgépre történő folyadékfelvitel tilalma, amit a londoni terrorriadó miatt rendeltek el a nyáron.
Online, az utolsó pillanatban
Akik végül mégis nyaralásra szánják el magukat, előszeretettel használják az online foglalás nyújtotta előnyöket. A világhálót használók körének bővülése miatt így akkor is sikereket könyvelhetünk el, ha a klasszikus értelemben vett utazók piaca stagnál, hiszen egyre több potenciális vásárló kerül bele ebbe az értékesítési csatornába – véli Pajor Mariann, hozzátéve, hogy vendégeik 35 százaléka már be se megy az irodába, az interneten választja ki és foglalja le utazását, amelyet aztán online banki átutalással egyenlít ki.
Habár az interneten keresztül történő utazás megszervezése így jóval rövidebb időt vesz igénybe, a foglalással rendszerint még mindig az utolsó pillanatig várunk. Az idei év utazóközönségére minden eddiginél jellemzőbb volt a lastminute-foglalás, annak ellenére, hogy az olcsóbb út nem mindig váltja be a hozzá fűzött reményeket – fogalmazott Zám Tibor. A lakosság árérzékenységét jól mutatja a szakember szerint, hogy 10-20 ezer forint kedvezmény érdekében hajlandóak kompromisszumokat kötni a minőség rovására, de előfordult már olyan is, hogy egy katalógusban meghirdetett, az utazás teljes összegére vonatkozó 10 százalékos előfoglalási kedvezményre a lakosság nem volt fogékony, így a siker érdekében változtatni kellett a marketingstratégián úgy, hogy abban a csökkentett ár és az „akció” szó szerepeljen.
Ugyanoda utazunk
Aki külföldi utazásra szánta el magát, több száz helyszín közül választhatott, az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy nyaranta autóbusszal és gépkocsival legtöbbször még mindig Horvátország, Görögország vagy Olaszország felé vették az irányt, ha repülő, akkor pedig Tunézia viszi a prímet évi 60 ezer utazóval.
Jellemzően még mindig hét napot szánunk nyaralásra, egyre népszerűbbek azonban a tíznapos utak is, ám két hetet már soknak tartunk üdülésre. 2006 első kilenc hónapjában a magyar lakosság összesen 45 millió napot töltött el külföldön, ennek 17 százalékát egy-, 83 százalékát pedig többnapos látogatásokon. A többnapos utazásokon a lakosság átlagos tartózkodási ideje 7,5 nap volt.
Lassan terjed a wellness
Ha utazásról van szó, a belföldi helyszínek is komoly szerepet játszanak, a KSH által készített felmérés szerint a hazai utazóközönség kétharmada nyaralt belföldön, ezen belül 52 százalék volt a csak belföldi, 14 százalék pedig a belföldi és külföldi utazás aránya. A kibővűlt kínálathoz kapcsolódó várakozások azonban csak részben váltak valóra.
Az igazság az, hogy a magyar életmódba még nem vagy csak igen csekély mértékben épült be a regenerációs, relaxációs célú utazás – fogalmazott lapunknak Próbáld Ákos, a KSH Számokban utazunk című kiadványának egyik szerkesztője. Sok nyugat-európai országban a wellnessüdülés nagyrészt a nyugdíjasok kedvelt utazása, nálunk azonban ez a társadalmi réteg még nincs ilyen anyagi helyzetben. A luxushotelek valóban borsos áron kínálják a rekreációs üdülést: egy belföldi hétvégéért egy ötcsillagos wellnesshotelben fejenként akár 100-150 ezer forintot kell fizetnünk. Az árak növekedését jelzi, hogy a folyó áron számított bruttó szobaár-bevétel a szállodák esetében átlagosan 17 százalékkal nőtt, míg a tavalyihoz képest egy százalékponttal alacsonyabb, 61 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek a KSH által vizsgált szállodák az év első tizenegy hónapjában.
Ugyanakkor némi reményre ad okot, hogy a sikeres lobbytevékenységnek köszönhetően a hazánkban található mintegy 750 szállodából az idén már 680-ban elfogadnak üdülési csekket, melyet már a szállodák által nyújtott egyéb, kiegészítő szolgáltatásokra is be lehet váltani. A rendszer sikerét mutatja, hogy a vállalkozók által a munkavállalóknak a cafeteria-rendszer keretein belül nyújtott üdülési csekket 2006 első kilenc hónapjában már 10 milliárd forint értékben váltották be a nyaralók.
Magyar hibák?
A hazai viszonyokra jellemző, hogy marketing szempontból nem elég rugalmasak, és nem veszik eléggé figyelembe a hazai igényeket, de a legnagyobb probléma az ár-érték arányban figyelhető meg – mondta Zám Tibor, rámutatva, hogy elő- és utószezonban egy hétnapos hajdúszoboszlói üdülés áráért egy hét tengerparti utat kaphatunk magasabb színvonalú szolgáltatással.
Jóllehet vannak utazási irodák, melyek bizakodóan tekintenek a 2007-es évre, a szakemberek szerint jelentős fellendülésre nemigen lehet számítani. Úgy tűnik, a turizmus kapcsán az idén sem sikerült megszólítani új rétegeket, a kormány által előirányzott megszorító intézkedések pedig – bár az utazásra gyakorolt hatásuk egyelőre nem kiszámítható – valószínűleg a belföldi turizmusra lesznek negatív hatással – vélik a szakemberek. Más a helyzet a távoli célpontokkal: azok, akik számára eddig is természetes volt egy-egy egzotikus külföldi utazás, ezután sem fognak lemondani a luxusnyaralás örömeiről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
