Élet-Stílus

Megérkezett Van Gogh

A rendszerváltás utáni összes kulturális miniszter jelenlétében Hiller István, a tárca jelenlegi vezetője megnyitotta a Van Gogh Budapesten című kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, így száz év elteltével ismét látható a világ alighanem leghíresebb festőjének kiállítása Közép-Európában.

A századik születésnapján túllépő Szépművészeti Múzeum most újrapozicionálja magát Európában – mondta Hiller István, aki szerint a kiállítás a legek kulturális eseménye. A miniszter a múzeum századik születésnapján egy ókori művészeti különlegességet, egy 2500 éves faragott etruszk követ ajándékozott a magyar állam nevében az intézménynek.

Hercegnők, miniszterek és pártelnökök

Az eseményen részt vett Mabel hercegnő, a holland királyi család tagja, Göncz Árpád egykori köztársasági elnök, és a kiállításnak különös hangsúlyt adott az is, hogy a hétköznapi csatározást félretéve, az eseményen megjelent Magyarország rendszerváltást követő összes kulturális minisztere. Ugyancsak az első sorban ült a megnyitón Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, és Mandur László, a Országgyűlés alelnöke.

Bár nem a díszsorban, de láttuk Dávid Ibolyát is, akit mellesleg a bejáratnál sokáig kerestek a meghívottak listáján és kérdéses volt, hogy beengedik-e egyáltalán. Végül bent a Van Gogh-képek közt találkoztunk, így csak rajta lehetett VIP-listán.

Szárnyasoltárok és hajógyomor

A robusztus zsiliprendszerű beléptetőkapuktól eltekintve a kiállítás egyébként hűen adja vissza Van Gogh puritanizmusát. A sötét hajóbelsőt idéző teremben hajópadlón lépegethetünk oda a szárnyasoltárszerű hajóládákhoz, amelyek belsejében vannak a kincsek.

Geskó Judit kurátor a FigyelőNetnek az első kép megérkezésekor kifejtette, hogy az arculat kialakításával Van Gogh kívánságát szeretnék megvalósítani. A festő leveleiben ugyanis írja, hogy azt szeretné, hogy a festményeit úgy láthatnák a nézők, hogy lemennek egy hajókajütbe, és ott nézhetnék meg.

A kurátor elmondta, hogy arra törekedett, hogy Van Gogh életművéről lefossza a ráragadt felesleget. A belsőépítészettől kezdve a képek kiválogatásáig azt próbálják megvalósítani, hogy hiteles életművet, egy vívódó, kínlódó alkotóművészt mutassanak be.

Impresszionizmus, Rembrandt, japán metszetek

A kiállítás öt részletből áll. A Van Gogh életművet 1881 és 1890 között bemutató monografikus rész 43 festményt, 24 rajzot és 10 grafikát (litográfia és rézkarc) mutat be. A válogatásban nagy súllyal szerepel az életmű első, hollandiai szakasza. A párizsi korszakot kevesebb mű mutatja be, ezek az impresszionista tájképfestés elsajátítását és az egyéni sajátságok megjelenését képviselik.

A tárlat bevezetője két részben mutatja be azokat az alkotókat, akik hatással voltak Van Gogh művészetére. Egyrészt azon régi mesterek munkáival találkozhatnak az érdeklődők, akik Van Gogh művészetének kialakulásában meghatározóak voltak (itt többek közt Rembrandt, Delacroix, Daubigny és Millet alkotásait láthatja a közönség), másrészt a festőt befolyásoló holland kortársak munkáit állítja ki a múzeum.

A tárlaton külön egységként láthatóak olyan sokszorosított japán fametszetek, amelyek Van Gogh gyűjteményében is megtalálhatóak voltak. A két tucatnyi metszetet magyarországi gyűjteményekből válogatta a múzeum. A kiállítás zárótételeként pedig a holland mesternek a huszadik század eleji magyar művészetre – a magyar vadakra vagy például Derkovics Gyula, Czimró Gyula festőművészetére – gyakorolt hatását körvonalazza a tárlat.

Olcsóbb az internetes jegy

A december 1-től március 20-ig nyitva tartó kiállításra több mint 40 gyűjteményből, köztük az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D’Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Artból, valamint a washingtoni National Gallery of Artból is érkeztek remekművek. A kiállítás képeinek biztosításának összege meghaladja a 150 milliárd forintot. A tárlatot magyar és angol nyelven megjelenő vaskos 600 oldalas katalógus kíséri (az ára is vaskos 8900 forint).

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a FigyelőNetnek korábban elmondta, hogy a számos képet kölcsönző Van Gogh múzeum kérésére át kellett alakítani a biztonsági rendszert is a múzeumban. A biztonsági fejlesztések és az installáció összesen 150 millióba kerültek. Az El Greco-, Velázquez-, Goya-kiállításon debütált az online jegyértékesítés. Most télvíz idején pedig még hasznosabb lehet a rendszer, mert így mindenki megúszhatja a sorbanállást a mínuszokban. A tervek szerint akár a jegyek felét interneten keresztül vásárolják meg. A hazai kiállítások között a jegy ára is rekordot fog dönteni. Igaz, az európai pénztárcákhoz szabott 3400 forintos teljes árú jegyet elővételben olcsóbban, 2900 forintért is meg lehet kapni, továbbá családos kedvezményként a gyerekek nem féláron, hanem 75 százalékos kedvezménnyel juthatnak be.

A tervek szerint minden idők legdrágább magyarországi kiállítása egyben a legtöbb nézőt is vonzhatja. Az eddigi csúcs a Munkácsy-kiállítás volt 350 ezer nézővel, Baán László szerint Van Gogh-gal most biztosan megdöntik ezt a rekordot, és akár a félmilliós látogatószámot is elérhetik. Ennek egy része biztosan külföldről érkezik majd, ugyanis a szomszédos országokban online hirdetések, Bécsben pedig plakátok hirdetik az eseményt. Ha a tervek bejönnek, akár nullszaldós mérleget húzhatnak a végén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik