Élet-Stílus

MLSZ: hat év alatt 10 milliárd forintra lenne szükség

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) a sportág hazai fejlesztéséről készített 1500 oldalas anyagában állami szerepvállalást kér a program megvalósításához: 10 milliárd forintra lenne szükség.




MLSZ: hat év alatt 10 milliárd forintra lenne szükség 1
magyarfoci.lap.hu

MLSZ: hat év alatt 10 milliárd forintra lenne szükség 1
MLSZ: hat év alatt 10 milliárd forintra lenne szükség 3

Kisteleki István elnök szerint hat év alatt 10 milliárd forintra lenne szükség, hogy kiépüljön az akadémiai rendszer, megépüljön a technikai központ, illetve elinduljon a pályalétesítési program. „Eddig mindenki a valós koncepciót hiányolta, mi ezt kidolgoztuk, de önerőből lehetetlen megvalósítani ezt a három fő pontból álló programot. Látni kell, hogy az MLSZ nem pénzt kér, hanem lehetőséget, ugyanis az összeget nem mi szeretnénk kezelni, csupán koordinálni akarjuk annak felhasználását” – mondta Kisteleki, aki hozzátette, a dokumentumot augusztus végén Elbert Gábor sportszakállamtitkár és Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára révén juttatták el a kormányhoz.

Erősíteni kell az iskolai focit


A fejlesztés első pontja szerint az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséjéből 700-800 millió forintot kellene fordítani az iskolai labdarúgás megerősítésére, illetve az akadémiai rendszer kiépítésére. A sportvezető elmondása alapján a pénz megoszlása úgy nézne ki, hogy 500 millió forint jutna az előbbi, és 300 millió az utóbbi célra.


„Jelenleg az élvonalbeli klubok közül csak az MTK és a Győr működtet akadémiát. Azzal tudnánk segíteni, ha anyagi forrásokkal ösztönöznénk az ilyen létesítmények létrehozását, és ezt mi a szövetség utánpótlásalapjába befolyó összegekből tartjuk elképzelhetőnek. Ide akkor jut pénz, ha egy játékos külföldre szerződik. Azaz a pénzt nem normatív alapon osztanánk szét, hanem az eredmények alapján. Egy klub nemcsak az átigazolási díjat zsebelné be, hanem a külföldi szerződés esetén a futballakadémiája visszakapná az utánpótlásalapba befolyt pénzt is, ami fedezné annak működési költségét. Azaz komoly ösztönzőerőt jelenthet ilyen akadémiák létrehozására, hogy az nem lenne veszteséges a klubvezetők számára” – így Kisteleki.


Az UEFA és a FIFA is segítene

A második pontban megfogalmazódik az igény egy technikai központra, amelyben a válogatottak január elsejétől december 31-ig készülhetnének. Kisteleki elmondta, az európai, illetve a nemzetközi szövetségtől ígéretet kaptak, hogy 400-600 millió forint értékben tudnák támogatni a projektet, és körülbelül ugyanennyi pénzre, illetve egy telekre lenne szükség az államtól. „Az üzemeltetés nem jelenthet gondot. A szükséges összeget megspórolnánk azzal, hogy létrejönne a központ, ugyanis jóval kevesebbet kellene szállodákra és edzőtáborokra költeni” – mondta a Magyar Labdarúgó-szövetség első embere.


Pályákat építenének

A harmadik, pályalétesítésekről szóló pont a leginkább költségigényes, ugyanis 2-3 év alatt több milliárdot emésztene fel, ugyanakkor Kisteleki szerint sokszorosan megtérülne az államnak: „Ezt a kormány által is támogatott PPP-rendszerben képzeljük el, azaz az állam szerepvállalása mellett magántőke is bevonásra kerülne. Mindenki jól járna, hiszen a tulajdonjog az önkormányzatoké és magánbefektetőké lenne. Arról nem is beszélve, hogy a pályák az egészséges életmódot szolgálnák, azaz nem is olyan hosszú távon nagymértékű megtakarítást eredményezhet például az egészségügy területén” – elemezte a harmadik pontot Kisteleki, megjegyezve, az 1500 oldalas anyagban helyet kaptak a 2012-es Európa-bajnokság esetleges megrendezésével kapcsolatos és szükséges infrastrukturális fejlesztések, illetve az MLSZ gazdasági stabilitását és szabályzórendszerét átalakító intézkedések is. Elmondása szerint utóbbit maradéktalanul végre is hajtották, már csak be kell járatni a rendszert.

Az elnök tárgyal az állami szerepvállalásról

Kisteleki elmondta, folyamatosan tárgyal a program támogatásáról a kormánnyal, és szerinte december 15-ig ki kell derülnie a költségvetésből, hogy mennyi pénz jut erre. Ennek alapján le kell vonni a megfelelő következtetéseket, mert 55 évesen csak olyan dologba szeretne energiát fektetni, aminek látja értelmét. „Ez nem jelenti egyértelműen azt, hogy lemondok elutasítás esetén, de nem szeretném, ha a munkám napi harcokban merülne ki. Most letettünk az asztalra egy fejlesztési koncepciót, azaz a pénzt nem feneketlen kútba ölnék, ráadásul a pénzt nem is az MLSZ kezelné. Ennek a programnak a megvalósítását nem szabad az Eb-pályázat sikeréhez kötni, ugyanis nem magunknak kell a pénz, amely az állami költségvetésnek csak egy morzsája, hanem a gyerekeknek, a jövő generációjának” – mondta Kisteleki.

Novemberben lesz új kapitány

A honi szövetség elnöke az állami szerepvállalás szükségességéről a csütörtöki, Győrben megtartott elnökségi ülés után beszélt, amikor is Bozsik Péter szövetségi kapitány lemondott a tisztségéről. Az új szakvezető kijelölését egyébként Kisteleki István nem tartja a magyar labdarúgás legégetőbb problémájának, amit az is mutat, hogy legkorábban a november 15-i, Kanada elleni következő válogatott mérkőzés után nevezhetik meg Bozsik utódját.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik