'56
Élet-Stílus

A fordulat napja

Október 27.: Az országot vezető pártnak egyértelműen állást kell foglalnia, hogy miként kezelje a felkelést. Az ötvenes években hangoztatott jelmondatok szerint a párt a munkásokat képviseli és feltételezésük szerint a gyárak népe egyetért a párt irányvonalával. Ez a legitimáció a forradalomban szertefoszlik. A megalakuló munkástanácsok követelései között ugyanis első sorban szerepelnek azok, amelyeket a vezetők az ellenforradalom követeléseinek tekintettek.

Nagy Imre elhatározásra jut
A miniszterelnök vezetése alatt álló csoport egyre inkább elégedetlen saját vezetőjével. Szinte kényszerítik Nagyot, hogy ismerje el a lázongást nemzeti forradalomnak. Támogatói Szilágyi József és Gimes Miklós vezetéséve lfelkeresik a Parlementben Nagyot, kíséri őket két angyalföldi munkás is. Nagy Imre – valószínűleg a csoporttal folytatott tágyalás hatására – dönt a forradalom elismerése mellett. Megerősítik döntésében a délután érkező írók, akik szintén ezt javasolják neki.

Forradalom vagy ellenforradalom
A vezetésben sem egyértelmű, hogy melyik oldal kerekedik felül, az MDP KV Rendívüli Bizottsága (Direktórium) intézkedik a napilapok és nyomdák szigorú ellenőrzéséről. A két lemondott fiatal politikust Losonczy Gézát és Donáth Ferencet a Magyar Nemzethez illetve a Közellátási Kormánybiztossághoz küldik. Új katonai kapcsolattartó szervet, az ún. Mozgósítási Stábot hoznak létre, amelynek vezetője Czinege Lajos lett. Az MDP-n belüli viszonyok is a gyors cselekvésre kényszerítik a kormányfőt, mivel a párt keményvonalasai a volt partizánok felfegyverzését tervezik. Ez egyet jelentene a nyílt polgárháborúval.


A kormány átalakítása
Tizenegy óra után a rádió közli az új kormány névsorát, amely inkább a régi rendszer híveiből áll, bár bekerül két korábbi kisgazda politikus is, Tildy Zoltán és Kovács Béla is. Az új honvédelmi miniszter, Janza Károly – akárcsak elődei – rögtön parancsot ad a fegyveres csoportok felszámolására. Nagy Imre azonban inkább már a kiegyezést kívánja.

Egyezkedés a felkelőkkel
A hatalom megpróbálja felvenni a kapcsolatot a fegyveres csoportokkal. Így a Honvédelmi Minisztérium képviselői sikertelenül tárgyalnak a Széna tériekkel a fegyverletételről.
A kibontakozás első napján folyamatosan dörögnek a fegyverek a főváros utcáin. A Széna tériek összecsapnak a közeli Petőfi Akadémia védőivel, a Vajdahunyad utcai csoport pedig a VIII. kerületben felvonuló szovjet erőket támadja meg. Csepelen felkelők agyonlövik Kupper Béla honvéd őrnagyot. A XIII. kerületben megtámadják a Gheorghiu-Dej Hajógyárat. Újpesten pedig a hadihajósok laktanyáját, mindkét helyen visszaverik a támadókat.

Döntés születik
Az MDP Akadémiai utcai központjában este Nagy Imre eléri, hogy a történtek megítélését radikálisan megváltoztassák, szorgalmazza a rendszer szocializmuson belüli radikális reformját. A Direktórium elfogadja Nagy indítványát és mindenféle katonai akciót szigorúan megtiltanak. Ezt követően Nagy Imre és Kádár János az Andrássy úton lévő szovjet nagykövetségre mennek, ahol közlik Mikojannal és Szuszlovval a fordulat tényét, akik ezt kényszerűen tudomásul veszik.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik