Adózással kapcsolatos ügyeinket és az okmányirodai teendőket végezzük a legszívesebben az e-kormányzat keretében – derül ki a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó Elektronikuskormányzat-központ (EKK) adataiból. Ezen az eredményen sokat lendített, hogy idén májustól közel egymillió vállalkozónak kell adó- és járulékbevallását online intéznie, és ez a változás alaposan megnövelte az Ügyfélkaput igénybe vevők számát.
A regisztrálók többsége ugyanis, ha már arra járt, élt azzal a lehetőségével, hogy ne csak adó- és járulék-, hanem egyéb ügyeit is online intézhesse a jövőben. Így történhetett, hogy míg 2005 áprilisa és 2006 májusa között 2 millió ügyet bonyolítottak le a felhasználók az Ügyfélkapun át, addig idén május elsejétől napjainkig ez a szám 11 és fél millióra ugrott. A regisztráltak száma pedig 100 ezerről 350 ezer fölé kúszott.
NINCS VÁLTOZÁS. Pedig ebben az évben a 27 e-kormányzati szolgáltatás szintje lényegében nem változott. „A tavalyi feladatokat az általunk kitűzött határidőre teljesítettük, az idei év inkább a rendszerek erősítésére, a gyorsításra, a nagyobb sávszélességek biztosítására, azaz a növekvő igénybevételre való felkészülésre ment el” – mondta Dedinszky Ferenc, az EKK igazgatóhelyettesének kormányfő-tanácsadója.
Ahogy azt tavaly megírtuk (Figyelő Trend 2005/4. szám), 27 ügyintézési módot kellett Magyarországnak – az uniós besorolás szerint – legalább a második szintre hoznia 2005 végére (a legmagasabb elérhető szint a 4-es). Habár nincs olyan uniós direktíva, ami az újonnan csatlakozó országokra vonatkozna ez ügyben (csak a régi tagállamok számára volt kötelező a 2004. december 31-ei határidő), hazánk mégis vállalta, hogy 2006-ra már alig lesz 3-as szintnél alacsonyabb besorolású szolgáltatásunk.
Mivel idén a helyzet nem változott, még mindig 9 olyan terület van, ahol az online elérhető információkon kívül jó, ha néhány dokumentumot is le tudunk tölteni, de interakciót már nem indíthatunk az illetékes hatóság felé. Ezek: az útlevéllel, a közbeszerzési eljárásokkal, a gyermekek után járó pótlékok igénylésével, a munkanélküli-járadékkal, a tanulói ösztöndíjjal, a nyugdíj bejelentésével, a gyógyászati költségekkel, az egészségügyi szolgáltatásokkal és az építési engedéllyel kapcsolatos ügyek.
JOGSZABÁLYI HIÁNYOK. Az EKK igazgatóhelyettesének kormányfő-tanácsadója azt magyarázza: a lemaradások EU 15-öktől elvártnál alacsonyabb szolgáltatási szint többsége jogszabályi hiányokból adódik. „Gyakori, hogy az ágazati jogszabályok nincsenek összhangban a közigazgatási eljárási törvénnyel. Amit az egyik jogszabály kötelezővé tesz, a másik csak választhatónak nevez, vagy a szükségesnél szigorúbb követelményeket támaszt az elektronikus ügyintézéssel szemben, például személyazonosítást igényel egyszerű tájékoztató szolgáltatás igénybevétele esetén is” – mondja Dedinszky. A törvényhozás lassúsága mellett az sem kedvez a változásoknak, hogy néhány érintett törvény kétharmados. Sok függ ezért az önkormányzatoktól: veszik-e a fáradságot, hogy a törvény által nem kötelezően előírt szolgáltatásokat mégis bevezessék.
Nem jogszabály, hanem az elektronikus aláírás hiányzik a Hivatali Ügyfélkapu elindításához. Ez a fórum arra lenne megoldás, hogy a jövőben ne csak az állampolgár kezdeményezhessen eljárásokat a hivatal felé, hanem a hivatal is kommunikálhasson az állampolgárral. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a hivatali személyek azonosítása, azaz az elektronikus aláírás bevezetése a közigazgatásban is.
A hivatalok oldaláról vár megoldást az is, hogy az állampolgárnak ne kelljen például egy lakcímváltozást minden szóba jöhető hivatalban magának bejelentenie. Magától adódna az adatbázisok egyesítése, ezt azonban szigorúan ellenzi az adatvédelmi biztos. Ezért 2007 január elsejétől bevezetik azt a rendszert, melyben a hivatalok egymástól kérik majd el a nekik szükséges adatot, de a partnerhivataltól csak azt az egy információt kapják meg, így eleget tesznek az adatvédelmi szabályoknak. Ma egyetlen esetben működik ez a módszer: a lakcímváltozásról elég a központi okmányirodát értesíteni, a többi hivatal tőle értesül a változásról.
E-FIZETÉS. „Az elektronikus fizetés a közigazgatási ügyek megoldatlan része, de a jövő év első felétől ez is változik” – jelenti büszkén Dedinszky Ferenc. Januártól – az online banki megbízással egyenértékű – olyan megoldás bevezetésére kerül sor, amely elegendő lesz annak bizonyítására, hogy befizettük a megfelelő illetéket. Igaz, ez ügyben még jogászok hada szorgoskodik idén, de a határidő nem változik: jövőre már nem kell sorban állnunk a postán illetékeink befizetése végett.
