Élet-Stílus

Gazdag őslénylelőhelyre bukkantak az Északi-sarkvidéken

Norvég tudósok 150 millió éves, gazdag őslénylelőhelyet fedeztek föl, amely óriás tengeri hüllők fosszíliáit tartalmazza. Ezek az élőlények a dinoszauruszok idején népesítették be a tengereket.

A 150 millió éves ősmaradványokat az északi-sarkvidéki Svalbard (ismertebb nevén Spitzbergák) szigetláncon, nagyjából félúton a norvég szárazföld és az Északi-sark között tárták fel. A leletek a kihalt tengeri hüllők két csoportjába, a plesiosaurusok és az ichthyosaurusok közé tartoznak.

Az egyik csontváznak a Szörnyeteg becenevet adták hatalmas méretei miatt. Ezek az állatok voltak az akkori idők csúcsragadozói, viszonylag hideg, mély tengerekben éltek.

Az Oslói Egyetem Természettudományi Múzeumának paleontológusai akkor bukkantak az ősmaradványokra, amikor a Svalbard-szigetcsoport legnagyobb szigetének a Spitzbergáknak egy távoli vidékén végeztek kutatásokat.

Jorn Harald Hurum, az ásatás társvezetője azt meséli, hogy megdöbbentette őket az ősmaradványok puszta bősége az egyik területen.

„Az ember 100 méterenként csontvázakra akadt. Ez bárhol a világon elképesztő” – nyilatkozta a paleontológus a BBC News-nak.

Az ichthyosurusok felületesen nézve a mai delfinekre hasonlítottak, de függőlegesen álló farokúszóikkal hajtották magukat a vízben.

Több mint nyolc méteres tengeri lények

A plesiosaurusokra leginkább a skóciai mitikus Loch Ness-i szörnyről adott leírások illenek. Az úszáshoz erőteljes úszóik két csoportját használták, és két változatban fordultak elő: az egyikre kis fej és nagyon hosszú nyak, a másikra nagy fej és rövid nyak volt a jellemző.

A rövid nyakú változatok alkották az ún. pliosaurusokat. A Szörnyeteg becenevű óriási pliosaurus fölfedezése volt az expedíció egyik legkiemelkedőbb lelete. Az állat csontvázában tányér méretű nyakcsigolyák sorakoznak, és alsó állkapcsában banán méretű fogak ülnek.

A csontvázat még nem tárták föl teljesen, de a koponyája nagyjából 3 méter hosszú, aminek alapján a teste – orra hegyétől a farka végéig – több mint 8 méteres lehetett.

„Lenyűgöző, hogy a jelek szerint megvan a teljes csontváz. Nincs még egy ilyen teljes pliosaurus-csontváz sehol a világon” – lelkendezett dr. Hurum.

A kutatók még egy küzdelem nyomaira is rábukkantak az egyik élőlényen. Az egyik Kimmerosaurus nembe tartozó plesiosaurus nyakcsigolyáiba beleágyazódott egy ichthyosaurus foga.

A teljes leletanyag 21 hosszú nyakú plesiosaurusból, 6 ichthyosaurusból és egy rövid nyakú plesiosaurusból áll. Ráadásul a csontok szép rendben helyezkednek el a fekete agyagpala nevű, finom szemcsés, üledékes kőzetben.

Pusztulásuk után a tetemek az óceán mélyének iszapjába süllyedtek, ahol alig vagy egyáltalán nem volt oxigén. Dr. Hurum szerint minden valószínűség szerint az iszap különleges kémiai jellemzőinek köszönhető a példányok figyelemre méltó épsége.

A norvég kutatók a jövő év nyarán kívánnak visszatérni a helyszínre, hogy folytassák az ásatásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik