Augusztus 25-én villámcsapás, később az Ernesto trópusi vihar miatt halasztották az űrsikló elindítását, amely végül szeptember 9-én indulhatott útnak.
Az Atlantis indítása a harmadik űrsikló-start azóta, hogy a Columbia amerikai űrrepülőgép 2003. február 1-jén visszatérés közben felrobbant, hét asztronauta tragikus halálát okozva. Azóta kétszer látogatta meg űrsikló a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Tavaly nyáron és az idén nyáron mindkétszer az Discovery kötött ki az ISS-en.
Az Atlantis útja lesz azonban a Columbia katasztrófája óta az első olyan küldetés, amelyet már ismét az űrállomás bővítésének, továbbépítésének szentelnek. A Discovery két bevetése során az asztronauták ugyanis csak azokat az új biztonsági ellenőrzési és hibaelhárítási előírások kivitelezését gyakorolták, amelyeket a NASA állított össze a 2003-as katasztrófát követően.
Az Atlantis két nehéz szerkezeti elemet és az űrállomás második, hetvenhárom méter hosszú napelemtábláját szállítja rendeltetési helyére. Ez utóbb üzembe helyezésével az ISS áramellátási kapacitása kétszeresére bővül. Az űrhajósok közül kettő, három alkalommal fog kilépni a nyílt világűrbe, hogy helyükre illesszék a szerkezeti elemeket. A külső űrszerelési munkák időtartamát összesen húsz órára tervezik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
