Élet-Stílus

Vasárnap csapódik a Holdba a SMART-1

16 hónapos sikeres küldetését befejezve, vasárnap reggel közép-európai idő szerint 7 óra 41 perckor csapódik a Hold felszínére a SMART-1, az első európai Hold-szonda.

Az egy köbméteres kockához hasonlító, 290 kilogramm tömegű szonda óránként 7200 kilométeres (másodpercenként 2 km) sebességgel ér a Föld útitársának felszínére, a Kiválóság tava néven ismert területre, ahol 3-10 méter átmérőjű kisebb krátert váj majd a becsapódás – tájékoztatta az AFP-t az ESA európai űrügynökség projektigazgatója, Bernard Foing.

A holdszondát 2003. szeptember 28-án bocsátották fel a francia guyanai Kourou űrrepülőteréről egy Ariane-5 rakétával, 2004 novemberében állt rá Hold körüli pályájára.

Az elliptikus pálya holdközeli pontja 300, a Holdtól legtávolabbi pontja pedig 3000 kilométerre van az égitesttől, a szonda 2005 márciusában kezdte meg tudományos megfigyeléseit. Ahhoz, hogy a szonda az előre kijelölt, a Földről látható területen érjen Holdat, a szonda pályáján több módosítást hajtottak végre a németországi Darmstadtban lévő irányító központból. A becsapódás ereje segít majd abban, hogy az általa kivetett anyag elemzésével megállapítsák a talaj fizikai és vegyi tulajdonságait.

A SMART-1 eddig is tett már felfedezéseket. Mérései alapján a tudósok észlelték kalcium és magnézium jelenlétét a Holdon, kimutatták a holdkráterek csúcsainak, vulkanikus síkságainak és a hatalmas becsapódási medencéinek eltérő anyagi összetételét és pontosan feltérképezték a Hold egész felszínét, beleértve annak a Földről nem látható részét is.

A holdszonda révén sikeresen tesztelték a legkorszerűbb űrtechnológiákat és miniatürizálási módszereket, amelyek a továbbiakban jó szolgálatot tehetnek más európai űrmissziókban, például a
Merkúr felé 1013-ban indítandó Bepi-Colombo szondán.

A SMART-1 elektronsugaras motorja, amely erős nyomás alatt xenongáz-ionokat bocsát ki, lehetővé tette, hogy a szonda 100 millió kilométert tegyen meg alig 60 liter üzemanyaggal. Tesztelték az OBAN elnevezésű kísérleti rendszert, amely lehetővé teszi majd a jövendő űrjárművek autonóm – földi segítség nélküli – irányítását.
A szonda AMIE rendszerű kamerájának nagy felbontású képei lehetővé tették a Hold eddig nem ismert részletességű tanulmányozását – hangsúlyozták az ESA szakértői.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik