Élet-Stílus

Csütörtöktől a mozikban: Mrs. Henderson bemutatja

A bombázások előtti Londonban egy idős lady zenés revüt nyit, ahová özönlenek az érdeklődők. Naná: a lányok itt a színpadon levetkőznek minden gátlást és ruhát.

angol, 2005 103 perc

Eredeti cím: Mrs. Henderson Presents Rendező: Stephen Frears Forgatókönyvíró: David Rose és Kathy Rose ötlete alapján Martin Sherman Operatőr: Andrew Dunn Zene: George Fenton Producer: Norma Heyman Szereplők: Judi Dench (Mrs. Laura Henderson), Bob Hoskins (Vivian Van Damm), Kelly Reilly (Maureen)Mozistart: augusztus 31., Forgalmazó: SPI International Honlap

A pucérság (cici, popsi) nem mindig képezte a délutáni, koraesti műsorsávok szükséges kellékét. Előfordult olyan korszak, hogy a kivillanó női boka (csukló, bal felső hatos stb.) szederjes izgalomba hozta a férfinépet, amely meglazította inggallérját, nagy cseppekben gyöngyözött, és nősülni akart. A második világháború előestéjén (az 1930-as évek végén) így dívott a prűd Britanniában is, ahová a női-férfi viszonyban való járatosságáról már számot adott – Veszedelmes viszonyok, Pop, csajok satöbbi, Gyönyörű mocsokságok – 65 esztendős angol író-direktor, Stephen Frears elkalauzol.

Vetkőzés a színpadon

A felső tízezerbe tartozó, frissiben megözvegyült (tehát: Mrs.) Laura Henderson asszonyság (Judi Dench) ahelyett, hogy ötórai teadélutánokon koptatná a meiseni porcelánkészletet és a száját, megvásárolja az üresen kongó Windmill Theatre-t, telepakoltatja táncos lábú széplányokkal, a hollandiai (zsidó származású) szakember, Vivian Van Damm (Bob Hoskins) irányítása alatt. Az akkoriban csiklandós erotikájúnak számító műsorok (kivillanó harisnyák és alsók) „első fecske” módjára – korábban ilyesmi, ugyebár, csak a csélcsap franciáknál eshetett meg, tessék a vöröslő malomra és a kánkánra gondolni – vonzzák a közönséget, a tódulás konkurenciát eredményez, az pediglen versenyt, valami plusszal kell tehát előrukkolni, és ez a plusz egy kis fontos mínusz: a vetkőzés…

A melodráma nem áll jól a filmnek

Frears bohém vígjátéka addig jó és élvezetes, amíg bohém és víg játszadozás, vagyis nem kezd hazafiaskodni a háborúba szédülő szigetország (és Európa) kapcsán. A melodráma nem áll jól a filmnek, stílustalanul lóg ki onnan, és ha a kiváló Dench nem remekelne szerepe bármely pillanatában, teremtve ezzel hidat a film két íve között, azt hihetnénk, hogy két teljesen különböző (műfajú) alkotással van dolgunk. Amik közül ez egyik jó, a másik meg nem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik